A diákmunka és a fizetett gyakornoki munka után is szja-mentességet kapnak az egyetemisták

Nemcsak a normál munkaviszonyra, hanem a diákmunkára és a gyakornoki állásokra is vonatkozik a 25 év alattiak személyi jövedelemadó-kedvezménye – jelentette be Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a közösségi oldalára csütörtökön feltöltött, Kormányinfó Plusz nevű videójában.

  • Eduline

A kormányszóvivő a videóban különböző kérdésekre válaszolt, amelyek közül több a 25 év alattiak szja-kedvezményére vonatkozott. Arra a kérdésre, hogy azokra a 25 év alattiak is kalkulálhatnak-e az adókedvezménnyel, akik a felsőoktatásban tanulnak, azt mondta: igen, ha van jövedelme vagy fizetése a hallgatónak. Vagyis azokra is, akik diákmunkát vagy fizetett gyakornoki munkát végeznek. Hozzátette: az szja-kedvezmény egy átlagfizetés esetén havi 40 ezer forintos pluszpénzt jelent.

Lassan egy éve lehet tudni, hogy 2022. január 1-től a 25 év alattiak teljes jövedelemadó-mentességet kapnak – az intézkedés körülbelül 130-150 milliárd forintba „kerül”.

Bár nem túl életszerű, hogy egy pályakezdő vagy egy diákmunkás kimagasló fizetést vigyen haza, a visszatérítésnek van felső határa – minden 25 év alatti megtarthatja az szja-t, ám a kifejezetten jól keresők csak a bruttó átlagbér mértékéig, ez a KSH szerint 400 ezer forint körüli összeg.

Mennyit keres egy diákmunkás?

Ahogy arról korbban írtunk, minden második hallgató dolgozik az egyetem mellett, sokan komoly megélhetési problémák miatt vállalnak rész- vagy teljes munkaidős állást.

Az Eurosudent friss elemzéséből kiderül, hogy a hallgatók 14 százaléka alkalomszerűen vállal munkát, 45 százalékuk pedig nem dolgozik a szorgalmi időszakban. A tanulmányaik mellett folyamatosan dolgozók aránya a felsőoktatási szakképzésen és a mesterképzésen tanulók között a legmagasabb - a hallgatók több mint fele, 55 százaléka dolgozik.

A dolgozó hallgatók legnagyobb része anyagi okokból vállal munkát, a legfontosabb motiváció a kutatás szerint a "megélhetésük fedezése", sokan pedig azért dolgoznak, hogy folytathassák az egyetemet. Magas azoknak az aránya, akik a fizetésükből tanulmányaik költségét próbálják fedezni - áll a kutatásban. Sokan munka nélkül egészen egyszerűen nem engedhetnék meg maguknak az egyetemet.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.