Nemcsak a normál munkaviszonyra, hanem a diákmunkára és a gyakornoki állásokra is vonatkozik a 25 év alattiak személyi jövedelemadó-kedvezménye – jelentette be Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a közösségi oldalára csütörtökön feltöltött, Kormányinfó Plusz nevű videójában.
A kormányszóvivő a videóban különböző kérdésekre válaszolt, amelyek közül több a 25 év alattiak szja-kedvezményére vonatkozott. Arra a kérdésre, hogy azokra a 25 év alattiak is kalkulálhatnak-e az adókedvezménnyel, akik a felsőoktatásban tanulnak, azt mondta: igen, ha van jövedelme vagy fizetése a hallgatónak. Vagyis azokra is, akik diákmunkát vagy fizetett gyakornoki munkát végeznek. Hozzátette: az szja-kedvezmény egy átlagfizetés esetén havi 40 ezer forintos pluszpénzt jelent.
Lassan egy éve lehet tudni, hogy 2022. január 1-től a 25 év alattiak teljes jövedelemadó-mentességet kapnak – az intézkedés körülbelül 130-150 milliárd forintba „kerül”.
Bár nem túl életszerű, hogy egy pályakezdő vagy egy diákmunkás kimagasló fizetést vigyen haza, a visszatérítésnek van felső határa – minden 25 év alatti megtarthatja az szja-t, ám a kifejezetten jól keresők csak a bruttó átlagbér mértékéig, ez a KSH szerint 400 ezer forint körüli összeg.
Mennyit keres egy diákmunkás?
Ahogy arról korbban írtunk, minden második hallgató dolgozik az egyetem mellett, sokan komoly megélhetési problémák miatt vállalnak rész- vagy teljes munkaidős állást.
Az Eurosudent friss elemzéséből kiderül, hogy a hallgatók 14 százaléka alkalomszerűen vállal munkát, 45 százalékuk pedig nem dolgozik a szorgalmi időszakban. A tanulmányaik mellett folyamatosan dolgozók aránya a felsőoktatási szakképzésen és a mesterképzésen tanulók között a legmagasabb - a hallgatók több mint fele, 55 százaléka dolgozik.
A dolgozó hallgatók legnagyobb része anyagi okokból vállal munkát, a legfontosabb motiváció a kutatás szerint a "megélhetésük fedezése", sokan pedig azért dolgoznak, hogy folytathassák az egyetemet. Magas azoknak az aránya, akik a fizetésükből tanulmányaik költségét próbálják fedezni - áll a kutatásban. Sokan munka nélkül egészen egyszerűen nem engedhetnék meg maguknak az egyetemet.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
