Nemcsak a normál munkaviszonyra, hanem a diákmunkára és a gyakornoki állásokra is vonatkozik a 25 év alattiak személyi jövedelemadó-kedvezménye – jelentette be Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a közösségi oldalára csütörtökön feltöltött, Kormányinfó Plusz nevű videójában.
A kormányszóvivő a videóban különböző kérdésekre válaszolt, amelyek közül több a 25 év alattiak szja-kedvezményére vonatkozott. Arra a kérdésre, hogy azokra a 25 év alattiak is kalkulálhatnak-e az adókedvezménnyel, akik a felsőoktatásban tanulnak, azt mondta: igen, ha van jövedelme vagy fizetése a hallgatónak. Vagyis azokra is, akik diákmunkát vagy fizetett gyakornoki munkát végeznek. Hozzátette: az szja-kedvezmény egy átlagfizetés esetén havi 40 ezer forintos pluszpénzt jelent.
Lassan egy éve lehet tudni, hogy 2022. január 1-től a 25 év alattiak teljes jövedelemadó-mentességet kapnak – az intézkedés körülbelül 130-150 milliárd forintba „kerül”.
Bár nem túl életszerű, hogy egy pályakezdő vagy egy diákmunkás kimagasló fizetést vigyen haza, a visszatérítésnek van felső határa – minden 25 év alatti megtarthatja az szja-t, ám a kifejezetten jól keresők csak a bruttó átlagbér mértékéig, ez a KSH szerint 400 ezer forint körüli összeg.
Mennyit keres egy diákmunkás?
Ahogy arról korbban írtunk, minden második hallgató dolgozik az egyetem mellett, sokan komoly megélhetési problémák miatt vállalnak rész- vagy teljes munkaidős állást.
Az Eurosudent friss elemzéséből kiderül, hogy a hallgatók 14 százaléka alkalomszerűen vállal munkát, 45 százalékuk pedig nem dolgozik a szorgalmi időszakban. A tanulmányaik mellett folyamatosan dolgozók aránya a felsőoktatási szakképzésen és a mesterképzésen tanulók között a legmagasabb - a hallgatók több mint fele, 55 százaléka dolgozik.
A dolgozó hallgatók legnagyobb része anyagi okokból vállal munkát, a legfontosabb motiváció a kutatás szerint a "megélhetésük fedezése", sokan pedig azért dolgoznak, hogy folytathassák az egyetemet. Magas azoknak az aránya, akik a fizetésükből tanulmányaik költségét próbálják fedezni - áll a kutatásban. Sokan munka nélkül egészen egyszerűen nem engedhetnék meg maguknak az egyetemet.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
