Csúszik a kormány diplomamentő programjának indulása, és a nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzésének határidejét is kitolták négy hónappal. Itt vannak a legfontosabb kérdések és válaszok a programról.
Mikor indul a jelentkezés?
A diplomamentő program késve indul, az eredeti tervekkel ellentétben ugyanis március elsejétől még nem pályázhattok a képzésekre.
A módosított szabályok szerint meddig kell letennem a nyelvvizsgát?
Az eredeti kiírásban 2015. augusztus 15-i határidő szerepelt, ezt négy hónappal kitolták: 2015. december 15-ig kell megszereznetek és bemutatnotok a bizonyítványt.
Mi történik, ha mégsem sikerül letennem a nyelvvizsgát?
Ha a vizsga nem sikerül, legalább két alkalommal meg kell ismételni, ezeknek a költsége is a jelentkezőket terheli. Ha önhibátokból nem szerzitek meg a nyelvvizsga-bizonyítványt, akkor vissza kell fizetnetek a képzési díj felét, ami akár 150 ezer forintra is rúghat.
Hány éves korig jelentkezhetek a diplomamentő programra?
A korábbi szabályokon változtattak, így 35 éven felüliek is pályázhatnak a diplomamentő programra. Persze csak akkor, ha már államvizsgáztak, de a diplomájukat a nyelvvizsga hiánya miatt nem vehették át.
Milyen nyelveket tanulhatok a programmal?
Az eredeti tervekkel ellentétben nemcsak angol és német, hanem francia nyelvi tanfolyamokra is jelentkezhettek. Azt azonban fontos tudni, hogy a program azoknak szól, akik legalább alapfokon beszélik az adott nyelvet – ezt nyelvi szintfelmérőn kell majd igazolni. A pályázóknak a képzés segítségével a B1-es szintről B2-es nyelvvizsgaszintre kell eljutniuk.
A diplomamentő programról szóló cikkeinket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
