Egy vagy két nyelvvizsgával vágtok neki a 2017-es egyetemi-főiskolai felvételinek? Itt megtaláljátok az összes pontszámítási szabályt.
Hány pont jár a nyelvvizsgákért?
A B2-es, komplex (régi nevén középfokú, C típusú) nyelvvizsgáért 28, a C1-es, komplex (régi nevén felsőfokú, C típusú) nyelvvizsgáért 40 pont jár a 2017-es felvételin. A nyelvtudásért maximum 40 többletpontot kaphatnak a felvételizők, bármennyi nyelvvizsgájuk is van.
Ha ugyanabból a nyelvből emelt szintű érettségit és nyelvvizsgát is tettem?
Ebben az esetben csak az emelt szintű érettségiért jár többletpont.
Ha ugyanabból a nyelvből két nyelvvizsgám is van?
Egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért kaptok többletpontokat. Ha például van egy B2-es és C1-es nyelvvizsgátok is, "csak" 40 pontot kaptok.
Ha már megvan a 100 többletpont?
Akkor a nyelvvizsgáért nem járnak pluszpontok. Ha például két emelt szintű érettségit szereztek, ezért megkapjátok az 50+50 többletpontot, a nyelvvizsgáért nem adnak pluszpontokat, a felvételin ugyanis legfeljebb 100 többletpontot lehet gyűjteni.
Milyen adatokat kell megadni a nyelvvizsgáról?
A felvételi tájékoztatóban az áll, hogy "a 2003. január 1-je után megszerzett államilag elismert nyelvvizsgák esetében az elektronikus jelentkezés során a bizonyítvány adatainak megadása kötelező (nyelv megnevezése, foka, típusa, bizonyítvány száma, anyakönyvi szám). Az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány hitelességének az ellenőrzése a nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartásából történik".
Egyébként minden nyelvvizsga-bizonyítvány adatait külön kell feltüntetni, tehát ha az adott nyelvből szóbeli és írásbeli nyelvvizsgát is szereztetek, akkor azt két külön sorban kell rögzíteni.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
