Felvételi pontszámítás: mi történik, ha február után szerzitek meg a bizonyítványt?

Kell-e jelezni a felsőoktatási felvételi jelentkezéskor, hogy a következő hónapokban - várhatóan - sikerül majd a nyelvvizsga? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Túry Gergely

Márciusban fogok nyelvvizsgázni, így a felvételi jelentkezéskor még nem lesz nyelvvizsga-bizonyítványom. Hogyan jelezzem, hogy ennek ellenére várhatóan jogosult leszek a 28 többletpontra?

A felvételi jelentkezéskor sehogy nem kell ezt jeleznetek, az e-felvételi rendszerében ugyanis csak azok az eredményeket kell feltüntetni, amelyről már van bizonyítványotok. A később megszerzendő nyelvvizsgáról/versenyeredményről/OKJ-s végzettségről ilyenkor még nem kell nyilatkozni, hiszen nem lehettek teljesen biztosak abban, hogy valóban sikeres lesz-e a vizsga.

Persze a jelentkezési határidő után, az ügyintézési időszakban pótolhatjátok az időközben megszerzett nyelvvizsga adatait – erre 2018. július 11-ig van lehetőségetek.

Itt a lista: ezekre a szakokra lesz a legnehezebb bejutni 2018-ban

Negyvenegy szakon a 2018-as felvételin is előzetes ponthatárokat húztak, több szakra jeles érettségi, nyelvvizsga vagy emelt szintű érettségi nélkül esély sincs bekerülni. A legtöbb népszerű képzésen az idén is előzetes ponthatárokat húznak. Gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi tanulmányok, kommunikáció és médiatudomány, általános orvosi - többek között ilyen szakokon állapítottak meg 2018-ra előzetes ponthatárokat.

Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018

Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.