Enyhítene a diplomaszerzés követelményein a felsőoktatási stratégia legújabb, átdolgozott változata, amely hamarosan...
Enyhítene a diplomaszerzés követelményein a felsőoktatási stratégia legújabb, átdolgozott változata, amely hamarosan a kormány elé kerül: azokon a szakokon, amelyeken az "idegen nyelv ismerete másodlagos", nem lenne szükség a bizonyítványra (a teljes cikket itt olvashatjátok el). Sok olvasónk reagált az új ötletre, a kommentek közül válogattunk.
Egy középfokú nyelvvizsga miért "irreális követelmény"??? Egy olyan világban, ahol - más országokban - a világ legtermészetesebb dolga, hogy nemhogy egy diplomás, hanem egy középfokú végzettséggel rendelkező is beszél középszinten egy idegen nyelvet? Ez nem más, mint a statisztika polírozgatása érdemi javítás helyett.
Célravezetőbb lenne egy sokkal hatékonyabb nyelvtanítást bevezetni már az általános iskolákban, folytatva a középiskolákban. Mindezt tanítani tudó tanárokkal. Ez minimum 8 év nyelvtanulást jelentene. Ennyi idő alatt pedig már el lehetne jutni a sikeres nyelvvizsgáig. Nem kellene külön nyelviskola, nyelvtanár, amit nagyon sokan nem tudnak megfizetni. Azt hiszem, ez elvárható lenne a közoktatástól, és akkor nem kellene azért sem siránkozni, hogy milyen kevesen beszélnek Magyarországon idegen nyelvet.
Érdekes, pedig egy globalizált világban
már-már elengedhetetlen a nyelvtudás...
Ez igen, csak így tovább...
következő lépésként szerintem árusítsuk hipermarketekben a diplomákat.
Szerintem sem kellene sok végzettséghez a nyelvvizsga, hogy megkaphassák a diplomát. Ha a leendő munkahely kéri a nyelvvizsgát, akkor meg szépen elmegy az illető, és leteszi a vizsgát.
Talán nem kellene eltemetni a nulladik évfolyamos nyelvoktatás lehetőségét. Egyrészt. Másrészt, ha továbbra is így szűkítik a felsőoktatást, tök mindegy, mennyit tologatják a számokat a statisztikákban, vagy épp próbálják gyorsítani a diplomához jutást, a kitűzött célt úgysem érik el, mivel vagy egyáltalán nem megy valaki a jövőben egyetemre, vagy csak nem itt, mivel idővel az itthon szerzett diploma sem fog annyit érni, hogy megérje az itteni egyetemeket választani. Az meg, hogy még segítenek is kifogást találni a nyelvoktatás javítása/támogatása helyett, csak arra lesz jó, hogy akik be is veszik, hogy nekik nem kell nyelvvizsga, ezzel együtt nyelvtudás, azok majd szépen hoppon maradnak a munkaerőpiacon.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
