Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Matematika- és történelemtanárok tömegét bocsáthatják el a két tannyelvű iskoláktól, mert a tervek szerint ezeket a...

Matematika- és történelemtanárok tömegét bocsáthatják el a két tannyelvű iskoláktól, mert a tervek szerint ezeket a tárgyakat nem lehet majd idegen nyelven tanítani, miközben nem lesz elég tanár az ezek helyett választható fizika és kémia oktatására a Kétnyelvű Iskoláért Egyesület elnöke szerint - írta a Magyar Nemzet. A két tannyelvű iskolákra vonatkozó tervezetről itt olvashattok.
A lap keddi számában azt írta, hogy a 140 iskolát, az intézmények több mint felét egyesítő szervezet szerint a két tannyelvű iskolák működésének tervezett új szabályozása részben elfogadhatatlan. Horváth Gábor elnök ide sorolja azt, hogy központilag írnák elő, mely tárgyakat lehet idegen nyelven oktatni.
Az elnök szerint a tervezett rendeletben megszabott követelményszintek megfelelőek, de azokat nem kellene minden diákra kiterjeszteni, csak a diákok 95 százalékára, mert egy-két diák sikertelensége miatt nem lenne tanácsos az egész iskolát leminősíteni, és megfosztani a két tannyelvű oktatás lehetőségétől.
Az egyesület elnöksége javaslatcsomagot készít, amelyet eljuttatnak az oktatási államtitkárságnak. A két tannyelvű iskolák működésének szabályozására az Emberi Erőforrások Minisztériumában készült rendelettervezet október elejéig véleményezhető.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.