Jelnyelv és Braille-írás az idei "nyelvi koktélbárban"

Különlegességekkel készül az idén a nyelvi koktélbár elnevezésű, európai nyelveket bemutató rendezvény: a japán nyelv...

  • MTI
A rendezvényen azt is megtudhatjátok, hogyan lehet Braille-írást "olvasni"
Flickr (Creative Commons) - lissalou66

Különlegességekkel készül az idén a nyelvi koktélbár elnevezésű, európai nyelveket bemutató rendezvény: a japán nyelv mellett a Braille-írást és a jelnyelvet is megismerhetitek szeptember 26-án az Akvárium klubban.

Az Európai Unió nemzeti kulturális intézeteit tömörítő szervezet (EUNIC) és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete a nyelvek európai napján rendezi meg az eseményt - hangzott el a Francia Intézetben kedden megrendezett sajtótájékoztatón.

Idén 17 standnál ismerkedhetnek meg az érdeklődők az európai nyelvekkel, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ), a Vakok Intézete, valamint a Japán Alapítvány is képviselteti magát az eseményen.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.