Az általános nyelvi képzéshez nem lesz szükség akkreditációra, a szabályozás értelmében engedély is elég lesz hozzá -...
Az általános nyelvi képzéshez nem lesz szükség akkreditációra, a szabályozás értelmében engedély is elég lesz hozzá - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-vel, cáfolva egy keddi lapinformációt.
A tárca azért adott ki közleményt, mert a Népszabadság - a felnőttképzési törvény végrehajtási rendeleteinek birtokába jutott tervezetei alapján - azt írta, jóval kevesebb helyen sokkal drágábban lehet majd nyelvet tanulni, ha a kormány jóváhagyja az NGM terveit.
A minisztérium a lapban megjelentekkel kapcsolatban azt is közölte, hogy az egyéb nyelvi képzések esetén még nyilvántartásba vételi díjat sem kell fizetni, ha a képzés állami vagy uniós forrásból nem kap támogatást.
Téves állításnak nevezték továbbá azt is, hogy csak a már akkreditált nyelviskolák maradhatnak a piacon. Mint írták, a médiában megjelentekkel ellentétben ezt az intézkedést nem visszamenőlegesen, 2013. szeptember 1-jével kívánják bevezetni, hanem "csak attól fogva, hogy a képzésekre ténylegesen megszerezhető az engedély".
Közölték azt is, hogy a tárca szándékait azok a felnőttképzéssel kapcsolatos rendelettervezetek fogják tükrözni, amelyek a közeljövőben az NGM honlapján megjelennek. Az MTI megkeresésére a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke egyelőre nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Salusinszky András azt mondta, az egyesület - az NGM felnőttképzési főosztályának tájékoztatása alapján - a napokban megkapja az új felnőttképzés törvény végrehajtási rendeleteinek a tervezetét, és majd annak ismeretében alakítják ki az álláspontjukat.
Több ezer pedagógus hiányzik az iskolákból és óvodákból a 2025/2026-os tanév vége előtt. A meghirdetett állások száma egy év alatt közel negyedével emelkedett, különösen a matematika-, természettudományos és angoltanárokból van súlyos hiány, de nem minden megyében.
Krausz Ferenc alapítványa és a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány is köztük van. Kedd este benyújtotta a kormány azt a törvényjavaslatot is, melynek elfogadása után az európai uniós források megkapja Magyarország – írja a 444. Ennek egyik része a kekvák kétlépcsős megszüntetése is.
Az együttműködés, a kritikus gondolkodás és az alkalmazkodóképesség olyan alapkompetenciák, amelyeket már a közoktatásban el kell sajátítaniuk a diákoknak – erről beszélt Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár egy budapesti szakmai konferencián.
Lannert Judit oktatási miniszter elmondta, hogy átalakítják a pedagógusképzést, amely részeként kivonják a tanárképzést az Nemzeti Közszolgálati Egyetemről.
Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.
A pedagógus társadalom számára a korábban kialakított teljesítményértékelési rendszer nem megfelelő, mert sem a modern neveléstudomány értékeit nem tükrözi, sem a valós teljesítmény mérésére nem alkalmas – olvasható a törvénynek az indoklásában.
Halácsy Péter, a Budapest School alapítója szerint komoly változtatásokat kellene bevezetni a felső tagozattal kapcsolatban, ami 80 éve nem szolgálja a célját.
