Nyelvvizsgázni szeretnétek, hogy többletpontot kaphassatok a felvételin? Íme, a legfontosabb tudnivalók a határidőkről és a nyelvvizsgatípusokról.
A felsőoktatási felvételin nyelvtudásért maximum 40 többletpontot kaphattok: a középfokú (B2), komplex nyelvvizsgáért 28, a felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsgáért pedig 40 többletpont jár. Ugyanabból a nyelvből csak egy nyelvvizsgáért kaphattok pluszpontot, ha pedig ugyanabból a nyelvből emelt szintű érettségitek és nyelvvizsgátok is van, csak az egyikért jár pont. Ha a sajátos nevelési igényű jelentkező igazolni tudja, hogy nem tudja letenni a komplex nyelvvizsgát, a szóbeliért vagy írásbeliért is megkaphatja a 28, illetve 40 pontot.
A felvételin kétféle nyelvvizsga-bizonyítványt adhattok be: az akkreditált nyelvvizsgarendszerben szerzett - keményfedeles - bizonyítványokkal a szkennelésen kívül nincs más dolgotok, a más vizsgarendszerben szerzett oklevelet viszont honosíttatnotok kell: ennek ára 10 ezer forint, a határozatot pedig 21 napon belül kapjátok meg.
Az akkreditált nyelvvizsgák teljes listáját, a vizsgák típusával és az elérhető nyelvekkel itt találjátok, a honosítási eljárásról itt olvashattok, a honosítható nyelvvizsgák listáját nyelvenként pedig itt nézhetitek meg.
A nyelvvizsgát igazoló dokumentumokat a dokumentumpótlás határidejéig, vagyis július 9-ig tölhetitek fel az e-felvételi rendszerébe, vagy küldhetitek el postán az Oktatási Hivatalnak, az 1380 Budapest, Pf. 1190. címre. Mivel a nyelvvizsga-bizonyítványokat 60 napos határidővel állítják ki, mindenképpen május 10. előtti időpontra jelentkezzetek - ha az oklevelet honosíttatnotok is kell, számoljatok az ahhoz szükséges idővel is. A 2015-ös felvételivel kapcsolatos legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
| Minden a legnépszerűbb nyelvvizsgákról |
Cikksorozatunkban a legnépszerűbb nyelvvizsgákat mutatjuk be, sőt mintafeladatokat is adunk. ELTE ITK - Rigó utcai nyelvvizsga A Budapesti Corvinus Egyetem Nyelvvizsgaközpontja |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
