Egyes szakokon tényleg eltörlik a nyelvvizsga-kötelezettséget? Mikor vezethetik be az enyhítést? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
Gazdálkodási és menedzsment szakon vagyok másodéves, de még nincs nyelvvizsgám. Azt hallottam, néhány szakon nem kell majd nyelvvizsga a diplomához: igaz ez?
Ahogy korábban beszámoltunk róla, a legújabb felsőoktatási stratégia szerint azokon a szakokon, amelyeken az "idegen nyelv ismerete másodlagos", nem lenne szükség nyelvvizsga-bizonyítványra a diploma megszerzéséhez.
A Felsőoktatási Kerekasztal által elfogadott stratégiát november 27-i ülésén tárgyalta a kormány, amely az illetékes tárcákat háttértanulmányok készítésével bízta meg - a jelentést ezek elkészülte után, decemberben tárgyalhatják újra. A stratégia megítélése egyébként nem egységes a kormányban sem: a részleteket itt olvashatjátok.
Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter korábban egyébként azt mondta: ő azt szeretné, ha a kabinet minél előbb tárgyalná a stratégiát, hogy legyen idő, - ha szükséges -, még ebben ciklusban elfogadni a változtatásokat. Ez nem egy komplex, átfogó stratégia, hanem a lényeges irányokat jelöli ki - tette hozzá.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
