A kormány támogatja a Konfuciusz Intézetek közép- és kelet-európai regionális oktatási centrumának létrehozását -...
A kormány támogatja a Konfuciusz Intézetek közép- és kelet-európai regionális oktatási centrumának létrehozását - olvasható a kormány erről szóló határozata a Magyar Közlöny legfrissebb számában.
A kabinet egyetért azzal, hogy Budapest központtal nem anyanyelvi kínainyelv-tanároknak anyanyelvi tanárok által vezetett, kihelyezett kínainyelvtanár-képzéseket, egyéb szak- és továbbképzéseket tartsanak, illetve konferenciákat rendezzenek, amelyek egyben a kínai-magyar kétoldalú kapcsolatok fejlődésében és erősítésében kiemelt szerepet játszanak.
A kormány felkérte a nemzetgazdasági minisztert és az emberi erőforrások miniszterét, hogy a központ megvalósításáért az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek 2014-től 2017 végéig évente 20 millió forint költségvetési támogatási forrást biztosítson.
Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár néhány héttel ezelőtt jelentette be a központ létrehozásának kezdeményezését, amikor Vang Fanggal, a Pekingi Vegyipari Egyetem rektorával közösen aláírta a miskolci Konfuciusz Intézet megnyitásáról szóló nyilatkozatot.
Az államtitkár akkor elmondta: az Eötvös Loránd Tudományegyetem Konfuciusz Intézete 2006 decemberében alakult, és a kínai nyelvoktatási tanácstól háromszor "kiváló" minősítést kapott.
Szegeden is működik Konfuciusz Intézet 2012 októbere óta, öt anyanyelvi oktatóval. A Konfuciusz Intézetek világszerte letéteményesei a kínai nyelv oktatásának és a kínai kultúra megismertetésének - jelezte Szijjártó Péter.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
