Érdemes átböngészni a nyelvvizsgaközpont honlapját, ha novemberben, vagy azután mentek vizsgázni.
A Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központtól (NYAK) megtudtuk, minden nyelvvizsga feladatszerkezete megváltozik kisebb-nagyobb mértékben novembertől, de nem egységesen.
Mint ahogy arról korábban már írtunk, az ELTE Origó nyelvvizsga megváltozik, az írásbelin két feladattal mérik az olvasáskészséget és az íráskészséget, szóbelin pedig a beszédértést.
A TELC esetében november 19-től az angol és német B1 és B2 vizsgák változnak meg. Ezeken a korábbi egy levél helyett kettőt kell majd írni a rendelkezésre álló 60 perc alatt. A második levél egy e-mail lesz a hagyományos mellett. Változik a megnóhallgatás is: az első feladat nem igaz-hamis lesz, hanem párosító, és csak egyszer lehet meghallgatni (ez utóbbi az angol B2-re nem vonatkozik).
A BME közleményében azt írja, a változásoknak köszönhetően könnyebb lesz a nyelvvizsga megszerzése. Náluk például az egyik vizsgarészen elért eredmény kompenzálhatja a másikon vétett hibákat, így például az írásbeli a szóbelivel feljavítható lesz. Az íráskészséget két feladattal mérik ezentúl, a beszédértés második feladata igaz-hamis helyett hármas feleletválasztós lesz.
A NYAK közlése szerint egyébkén nem kell komoly változásokra számítani, csak egy hatékonyság- és minőségnövelő ajánlást teljesítenek a nyelvvizsgaközpontok.
Frissítés: az ECL a cikk megjelenése után közölte, az ő vizsgarendszerük már korábban megfelelt a NYAK új elvárásainak, így náluk most nem lesz változás.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
