Kedden reggel is bombariadó van több budapesti iskolában
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
Rekordszámú brit tanuló hagyja el úgy az iskolát, hogy nem tanul meg egyetlen idegen nyelvet sem; az adatok szerint a...

Rekordszámú brit tanuló hagyja el úgy az iskolát, hogy nem tanul meg egyetlen idegen nyelvet sem; az adatok szerint a francia és a német nyelv iránti érdeklődés a mélyponton van.
A brit oktatási minisztérium napokban közzétett jelentése szerint közel 380 ezer tinédzser nem tett tavaly nyáron az alsó középfokú szintnek megfelelő (GCSE) nyelvvizsgát. A 14 és 16 éves korosztály körében ennek a vizsgának az elbliccelése megduplázódott a kilencvenes évek vége óta - értesült a BBC. Különösen a francia és a német nyelvből tett vizsgák száma esett vissza, amelyek korábban hagyományosan a legnépszerűbbek voltak az idegen nyelvek közül.
A munkáspárti kormány engedélyezte először 2004-ben, hogy a 14 évesek maguk dönthessék el, tanulnak-e nyelveket. A lehetőség nyomán meredeken zuhant a nehéz tárgynak tartott nyelveket tanuló kamaszok száma.
A jelenlegi kormány úgy akarja megfordítani a folyamatot, hogy külön jutalomban részesíti azokat a diákokat, akik angolból, matematikából, a természettudományos tárgyakból, egy idegen nyelvből és történelemből vagy földrajzból jó osztályzattal végeznek. A nyelvtanulás visszaesését azonban ez sem képes megállítani, ezért az a megoldás is felmerült, hogy ismét kötelező vizsgatárggyá tegyék a nyelveket.
A brit állami iskolákban csupán a tanulók 38,6 százaléka tett tavaly nyáron GCSE-vizsgát idegen nyelvből, míg 2010-ben 40,1 százalék. Franciából közel 155 ezren vizsgáztak, 12 százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban, a németből vizsgázók száma pedig egy év alatt 13 százalékkal esett vissza hatvanezerre. A spanyol nyelvből vizsgázó 66 ezer tanuló 2,5 százalékkal kevesebb volt a 2010-es évihez képest.
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.