Rekordszámú brit tanuló hagyja el úgy az iskolát, hogy nem tanul meg egyetlen idegen nyelvet sem; az adatok szerint a...
Rekordszámú brit tanuló hagyja el úgy az iskolát, hogy nem tanul meg egyetlen idegen nyelvet sem; az adatok szerint a francia és a német nyelv iránti érdeklődés a mélyponton van.
A brit oktatási minisztérium napokban közzétett jelentése szerint közel 380 ezer tinédzser nem tett tavaly nyáron az alsó középfokú szintnek megfelelő (GCSE) nyelvvizsgát. A 14 és 16 éves korosztály körében ennek a vizsgának az elbliccelése megduplázódott a kilencvenes évek vége óta - értesült a BBC. Különösen a francia és a német nyelvből tett vizsgák száma esett vissza, amelyek korábban hagyományosan a legnépszerűbbek voltak az idegen nyelvek közül.
A munkáspárti kormány engedélyezte először 2004-ben, hogy a 14 évesek maguk dönthessék el, tanulnak-e nyelveket. A lehetőség nyomán meredeken zuhant a nehéz tárgynak tartott nyelveket tanuló kamaszok száma.
A jelenlegi kormány úgy akarja megfordítani a folyamatot, hogy külön jutalomban részesíti azokat a diákokat, akik angolból, matematikából, a természettudományos tárgyakból, egy idegen nyelvből és történelemből vagy földrajzból jó osztályzattal végeznek. A nyelvtanulás visszaesését azonban ez sem képes megállítani, ezért az a megoldás is felmerült, hogy ismét kötelező vizsgatárggyá tegyék a nyelveket.
A brit állami iskolákban csupán a tanulók 38,6 százaléka tett tavaly nyáron GCSE-vizsgát idegen nyelvből, míg 2010-ben 40,1 százalék. Franciából közel 155 ezren vizsgáztak, 12 százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban, a németből vizsgázók száma pedig egy év alatt 13 százalékkal esett vissza hatvanezerre. A spanyol nyelvből vizsgázó 66 ezer tanuló 2,5 százalékkal kevesebb volt a 2010-es évihez képest.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
