Rekordszámú brit tanuló hagyja el úgy az iskolát, hogy nem tanul meg egyetlen idegen nyelvet sem; az adatok szerint a...
Rekordszámú brit tanuló hagyja el úgy az iskolát, hogy nem tanul meg egyetlen idegen nyelvet sem; az adatok szerint a francia és a német nyelv iránti érdeklődés a mélyponton van.
A brit oktatási minisztérium napokban közzétett jelentése szerint közel 380 ezer tinédzser nem tett tavaly nyáron az alsó középfokú szintnek megfelelő (GCSE) nyelvvizsgát. A 14 és 16 éves korosztály körében ennek a vizsgának az elbliccelése megduplázódott a kilencvenes évek vége óta - értesült a BBC. Különösen a francia és a német nyelvből tett vizsgák száma esett vissza, amelyek korábban hagyományosan a legnépszerűbbek voltak az idegen nyelvek közül.
A munkáspárti kormány engedélyezte először 2004-ben, hogy a 14 évesek maguk dönthessék el, tanulnak-e nyelveket. A lehetőség nyomán meredeken zuhant a nehéz tárgynak tartott nyelveket tanuló kamaszok száma.
A jelenlegi kormány úgy akarja megfordítani a folyamatot, hogy külön jutalomban részesíti azokat a diákokat, akik angolból, matematikából, a természettudományos tárgyakból, egy idegen nyelvből és történelemből vagy földrajzból jó osztályzattal végeznek. A nyelvtanulás visszaesését azonban ez sem képes megállítani, ezért az a megoldás is felmerült, hogy ismét kötelező vizsgatárggyá tegyék a nyelveket.
A brit állami iskolákban csupán a tanulók 38,6 százaléka tett tavaly nyáron GCSE-vizsgát idegen nyelvből, míg 2010-ben 40,1 százalék. Franciából közel 155 ezren vizsgáztak, 12 százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban, a németből vizsgázók száma pedig egy év alatt 13 százalékkal esett vissza hatvanezerre. A spanyol nyelvből vizsgázó 66 ezer tanuló 2,5 százalékkal kevesebb volt a 2010-es évihez képest.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
