Az álláskeresők harmada egy idegen nyelvet sem beszél

A Workania felmérésáből kiderül, hogy az önéletrajzokban leggyakrabban szereplő idegen nyelv az angol, amelyet az...

  • MTI
MTI Fotó: Kollányi Péter

A Workania felmérésáből kiderül, hogy az önéletrajzokban leggyakrabban szereplő idegen nyelv az angol, amelyet az álláskeresők negyede ismer valamilyen szinten. A német a második 15 százalékkal, bármely más nyelv - beleértve az egyébként népszerű francia, olasz vagy spanyol nyelvet is - csupán az önéletrajzok 1, vagy annál kisebb százalékában szerepel.

A nyelvtudás szintjét is figyelembe véve a legtöbben (9 százalék) alapfokon beszélnek angolul, 7 százaléka a nyelvtudással rendelkező álláskeresőknek középfokon beszéli az angolt, majd a német alapfok következik 6 százalékkal.

A felsőfokú angol az álláskeresők 1,4 százalékánál, a német pedig 0,6 százalékánál szerepel, és ennyien beszélnek franciául is alapfokon. Az orosz és olasz alapokat az álláskeresők 0,4 százaléka jelölte be a Workania összesítése szerint.

Ami az elvárásokat illeti: az álláshirdetések 35 százalékában szerepel valamilyen nyelvtudás elvárásként. Itt is az angol a leggyakoribb, a nyelvtudást elváró álláshirdetések kétharmadában ez a nyelv szerepel. A német a valamilyen nyelvtudást igénylő álláshirdetések 15 százalékában szerepel, majd a francia következik 3 százalékkal. A megjelölt igények 14 százalékában angol középfokot kérnek a munkaadók, 5 százalékában angol felsőfok, 3 százalékában pedig a német haladószint szerepel.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.