A Workania felmérésáből kiderül, hogy az önéletrajzokban leggyakrabban szereplő idegen nyelv az angol, amelyet az...
A Workania felmérésáből kiderül, hogy az önéletrajzokban leggyakrabban szereplő idegen nyelv az angol, amelyet az álláskeresők negyede ismer valamilyen szinten. A német a második 15 százalékkal, bármely más nyelv - beleértve az egyébként népszerű francia, olasz vagy spanyol nyelvet is - csupán az önéletrajzok 1, vagy annál kisebb százalékában szerepel.
A nyelvtudás szintjét is figyelembe véve a legtöbben (9 százalék) alapfokon beszélnek angolul, 7 százaléka a nyelvtudással rendelkező álláskeresőknek középfokon beszéli az angolt, majd a német alapfok következik 6 százalékkal.
A felsőfokú angol az álláskeresők 1,4 százalékánál, a német pedig 0,6 százalékánál szerepel, és ennyien beszélnek franciául is alapfokon. Az orosz és olasz alapokat az álláskeresők 0,4 százaléka jelölte be a Workania összesítése szerint.
Ami az elvárásokat illeti: az álláshirdetések 35 százalékában szerepel valamilyen nyelvtudás elvárásként. Itt is az angol a leggyakoribb, a nyelvtudást elváró álláshirdetések kétharmadában ez a nyelv szerepel. A német a valamilyen nyelvtudást igénylő álláshirdetések 15 százalékában szerepel, majd a francia következik 3 százalékkal. A megjelölt igények 14 százalékában angol középfokot kérnek a munkaadók, 5 százalékában angol felsőfok, 3 százalékában pedig a német haladószint szerepel.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
