A gimisek elismerik, hogy csak különórákkal sikerülhet az érettségi előtti középfokú nyelvvizsga, ennek ellenére sem bánják, hogy 2020-tól kötelező lesz a felvételihez - legalábbis ez derül ki a SZIE felméréséből.
A diákok is elismerik, hogy nem lehet középfokú nyelvvizsgához elegendő nyelvtudást megszerezni a középiskolákban - ez derül ki a Szent István Egyetem nem reprezentatív felméréséből.
Ennek ellenére, a megkérdezettek többésge helyesnek tartja, hogy a jelenlegi elsősök számára már kötelező lesz legalább egy középfokú nyelvvizsga a felsőoktatási felvételihez.
A diákok kétharmada szerint az iskolai nyelvoktatás nem elegendő arra, hogy középfokú nyelvvizsgáig vagy emelt szintű nyelvi érettségiig juttassa el őket. Nagyon sokan ezért magántanárhoz és/vagy nyelviskolába jártak, járnak - állapítja meg a felmérés.
Az egyetem az Educatio kiállításon, illetve a gödöllői Török Ignác Gimnázium és a budapesti Neumann János Számítástechnikai Szakgimnázium diákjai közt végezte el a felmérést.
Nemrég az alapvető jogok biztosa is megszólalt a felsőoktatási felvételhez 2020-tól kötelező középfokú nyelvvizsgák ügyében. Székely László szerint a rendelet alapjogi aggályokat vet fel, mert a középfokú oktatás nem adja át a középfokú nyelvvizsga feltételéhez szükséges tudást.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
