A középiskolában nem készítenek fel a középfokú nyelvvizsgára

A gimisek elismerik, hogy csak különórákkal sikerülhet az érettségi előtti középfokú nyelvvizsga, ennek ellenére sem bánják, hogy 2020-tól kötelező lesz a felvételihez - legalábbis ez derül ki a SZIE felméréséből.

  • Eduline
pixabay.com

A diákok is elismerik, hogy nem lehet középfokú nyelvvizsgához elegendő nyelvtudást megszerezni a középiskolákban - ez derül ki a Szent István Egyetem nem reprezentatív felméréséből.

Ennek ellenére, a megkérdezettek többésge helyesnek tartja, hogy a jelenlegi elsősök számára már kötelező lesz legalább egy középfokú nyelvvizsga a felsőoktatási felvételihez.

A diákok kétharmada szerint az iskolai nyelvoktatás nem elegendő arra, hogy középfokú nyelvvizsgáig vagy emelt szintű nyelvi érettségiig juttassa el őket. Nagyon sokan ezért magántanárhoz és/vagy nyelviskolába jártak, járnak - állapítja meg a felmérés.

Az egyetem az Educatio kiállításon, illetve a gödöllői Török Ignác Gimnázium és a budapesti Neumann János Számítástechnikai Szakgimnázium diákjai közt végezte el a felmérést.

Nemrég az alapvető jogok biztosa is megszólalt a felsőoktatási felvételhez 2020-tól kötelező középfokú nyelvvizsgák ügyében. Székely László szerint a rendelet alapjogi aggályokat vet fel, mert a középfokú oktatás nem adja át a középfokú nyelvvizsga feltételéhez szükséges tudást.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.