Soha ilyen kevesen nem tanultak angolul a felsőoktatásban, mint a 2024/2025-ös tanévben.
Az elmúlt közel 15 évben 60 ezerről mintegy 32 ezerre csökkent azoknak a hallgatóknak a száma, akik az egyetem alatt idegen nyelvet tanulnak a KSH adatai alapján. (A statisztikákban minden diák annyiszor szerepel ahány nyelvet tanul.)
Ez alapján a 2010/2011-es tanévben összesen 60183 hallgató tanult valamilyen idegen nyelvet, közülük
A felsőoktatásban nyelvet tanuló hallgatók száma ehhez képest a 2024/2025-ös tanévre már csak 32432-re csökkent.
A bezuhanás hátterében az is állhat, hogy a nyelvvizsga a diplomaszerzéshez már nem szükséges, de az egyetemi felvételin továbbra is értékes pontokat ér, így sok diák már középiskolásként megtanul egy idegen nyelvet legalább középszinten.
A hivatalos statisztikák szerint, melyben egy diák annyiszor szerepel, ahány nyelvet tanul
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
