Nagy változások nem történtek a legnépszerűbb nyelvek szempontjából, de vitathatatlan, hogy az angolt tanulják továbbra is a legtöbb helyen a népszerű nyelvtanuló alkalmazással.
2024-ben is az angol volt a legtanultabb idegennyelv a Duolingo saját felmérése szerint, sőt, a tavalyi adatokhoz képest sikerült egy több mint 10%-os növekedést is elérnie a legnépszerűbb nyelvnek.
2023-ban ugyanis 122 országban volt a leginkább tanult nyelv. Ezekben az országokban meg is tartotta a pozícióját, illetve 13 országgal bővült a lista, így már a világ 135 országában az angol a legtöbbet tanult nyelv. A listára felkerült Monaco, Eritrea, Irán, Malajzia, Mongólia, Ruanda, Horvátország, Etiópia, Kiribati, Malawi, Burma és Srí Lanka is.
A legtöbben továbbra is az ázsiai régióban tanulnak angolul, illetve a legtöbb tesztet egy nap alatt kitöltők is onnan kerülnek ki. Azt a rangsort továbbra is India vezeti, amit szorosan Kína követ.
A második legtöbbet tanult idegen nyelv továbbra is a spanyol, ahol emelkedés nem történt, de a 34 ország helyett már csak 33 országban szerepel a második helyen. Ezt követi a francia, ahol a tavalyi adatokhoz képest csökkent a nyelvtanulók száma, idén már csak 16 országban a harmadik legnépszerűbb nyelv.
A TOP 10-es lista további szereplői még a,
utolsó helyen pedig idén a hindi.
A magyarok elmozdíthatatlanok
A Duolingo azt is minden évben összesíti, hogy melyik országokban élnek a legelkötelezettebb nyelvtanulók. A magyarok már évek óta a harmadik helyen állnak ezen a listán és 2024-ben is sikerült megtartaniuk ezt a helyezést. Az első helyen tavaly Japán végzett, így a 2023-as évi elsőket - Fehéroroszországot – letaszították a trónról.
A második helyen Csehország végzett, a negyedik helyen Fehéroroszország, amit Németország követ az ötödik helyen.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Újabb szálra derült fény abban az ügyben, amiben budapesti politikusok politikai oldaltól függetlenül érintettek.
