Nagy változások nem történtek a legnépszerűbb nyelvek szempontjából, de vitathatatlan, hogy az angolt tanulják továbbra is a legtöbb helyen a népszerű nyelvtanuló alkalmazással.
2024-ben is az angol volt a legtanultabb idegennyelv a Duolingo saját felmérése szerint, sőt, a tavalyi adatokhoz képest sikerült egy több mint 10%-os növekedést is elérnie a legnépszerűbb nyelvnek.
2023-ban ugyanis 122 országban volt a leginkább tanult nyelv. Ezekben az országokban meg is tartotta a pozícióját, illetve 13 országgal bővült a lista, így már a világ 135 országában az angol a legtöbbet tanult nyelv. A listára felkerült Monaco, Eritrea, Irán, Malajzia, Mongólia, Ruanda, Horvátország, Etiópia, Kiribati, Malawi, Burma és Srí Lanka is.
A legtöbben továbbra is az ázsiai régióban tanulnak angolul, illetve a legtöbb tesztet egy nap alatt kitöltők is onnan kerülnek ki. Azt a rangsort továbbra is India vezeti, amit szorosan Kína követ.
A második legtöbbet tanult idegen nyelv továbbra is a spanyol, ahol emelkedés nem történt, de a 34 ország helyett már csak 33 országban szerepel a második helyen. Ezt követi a francia, ahol a tavalyi adatokhoz képest csökkent a nyelvtanulók száma, idén már csak 16 országban a harmadik legnépszerűbb nyelv.
A TOP 10-es lista további szereplői még a,
utolsó helyen pedig idén a hindi.
A magyarok elmozdíthatatlanok
A Duolingo azt is minden évben összesíti, hogy melyik országokban élnek a legelkötelezettebb nyelvtanulók. A magyarok már évek óta a harmadik helyen állnak ezen a listán és 2024-ben is sikerült megtartaniuk ezt a helyezést. Az első helyen tavaly Japán végzett, így a 2023-as évi elsőket - Fehéroroszországot – letaszították a trónról.
A második helyen Csehország végzett, a negyedik helyen Fehéroroszország, amit Németország követ az ötödik helyen.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
