Nem minden nyelvvizsgának az árát igényelhetitek vissza. Mutatjuk a szabályokat.
Bár a diplomaszerzéshez már nem minden egyetemen kötelező feltétel a legalább B2-es szintű nyelvvizsga megszerzése, a 2024-es felsőoktatási felvételin számos egyetemen több pontot ér a nyelvtudás, mint valaha, hiszen van olyan intézmény, ahol egy felsőfokú nyelvvizsgáért a maximális 100 pontot is odaítélik a jelentkezőknek.
Nyelvvizsgázni tehát továbbra is megéri, ráadásul, bár tudjuk, hogy egy nagyobb összegű kiadásról van szó, ami megterhelheti a családi pénztárcát, az első sikeres nyelvvizsgátok árát továbbra is visszaigényelhetitek.
"A támogatásra jogosultság megítélése szempontjából első sikeres komplex nyelvvizsgának minősül a támogatott nyelvekből 2018. január 1-jét követően elsőként sikeresen megszerzett
- írják a Magyar Államkincstár honlapján.
A támogatott nyelvek az angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol, bolgár, görög, horvát, lengyel, örmény, roma/cigány (romani/lovári, illetve beás), román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán, latin, portugál, arab, héber, japán, kínai, holland, és a finn, ha a vizsga nyelve az érintett személy állampolgársága szerinti ország hivatalos nyelvétől eltérő, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerint nem magyar állampolgárságú személy esetén a magyar nyelv is.
A támogatást a 35. életévüket nem betöltött személyek vehetik igénybe, illetve azok a 35. életévüket már betöltött személyek, akik a fentebb meghatározott időpontban csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesültek.
A visszaigényelhető maximális összeg 2021. február 1-jét követően befizetett díj esetén 41.850 forint, 2022. évben befizetett díj esetén 50.000 forint, míg 2023. évben befizetett díj esetén 58.000 forint lehet.
A visszaigénylés módjáról ebben a cikkünkben olvashattok:
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
