Novák Katalin "A Köztársasági Elnök szerepe a magyar diplomáciában" címen tartott előadást az NKE-n, ahol a nyelvtudásról és a magyar diákok külföldi tanulását segítő ösztöndíjról is említést tett.
A diplomáciai munka és az ehhez szükséges nyelvtudás fontosságáról is beszélt Novák Katalin köztársasági elnök hétfőn a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A köztársasági elnök az egyetemi előadásában többek között elmondta, milyen aktív bel-és külföldi diplomáciai feladatokat végez, és hogy milyen szerepet játszik a nyelvtudása, ha köztársasági elnökként külföldre kell utaznia, és más országok vezetőivel beszélnie.
Mint mondta, így lehetőség nyílik személyes kapcsolat kialakulására, melyre példaként hozta azt, amikor Ferenc pápával az egyházfő anyanyelvén, spanyolul beszélgetett, az osztrák államfővel pedig németül.
"Ha tolmácsra sincs szükség, sokkal közvetlenebb kapcsolat alakul ki, emellett minden apró gesztusnak, hangsúlynak, szónak, árnyalatnak nagy jelentősége van a nemzetközi kapcsolatokban" - emelte ki.
Az államfő azt is hozzátette, a diplomáciában nyitottságot kell mutatni, és tudni kell figyelni, meghallgatni a másik felet, megérteni az ő álláspontját is. Ügyelni kell arra, amit mondunk és amit nem mondunk, amit teszünk vagy amit nem teszünk, köztársasági elnökként viszont kellő rugalmassággal kezelheti ezeket.
Novák említést tett a Stipendium Peregrinum nevű ösztöndíjról is, ami azokat a fiatalokat támogatja, akik külföldön szeretnének tanulni. Ezzel kapcsolatban megjegyezte; ő maga is tanult egy ideig külföldön, ahonnan hazatérve aztán sokkal szebbnek látta Magyarországot.
Egy kérdésre válaszolva azt is kifejtette: Magyarországnak első alkalommal van női köztársasági elnöke, ennek az a pozitív üzenete, hogy nincs olyan tisztség, amit ne tölthetne be nő. Mindazonáltal különösen nagy felelősség megfelelni ennek a tisztségnek, hiszen ha hibázik, akkor abból sokan arra következtetnek, hogy az egész női nem alkalmatlan egy ilyen feladatra.
Diploma nyelvvizsga nélkül
Annak ellenére, hogy a köztársasági elnök szerint is kiemelten fontos a nyelvtudás és nyelvtanulás, a kormány 2022 végén a felsőoktatási törvény módosításával kivette abból a diplomához szükséges, legalább középszintű nyelvvizsga követelményét. Bár Rozgonyi Zoltán, az Euroexam Nyelvvizsgaközpont vezetője ezzel kapcsolatban lapunknak azt mondta, a törvény módosításával nem vész el, csak "a kimeneti oldalról átkerül a bemeneti oldalra" a nyelvtudás jelentősége, évek óta nem vizsgáztak olyan kevesen, mint az elmúlt két évben, a sorozatos nyelvvizsga-amnesztiák ideje alatt.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
