A doktori képzésekhez sem lenne kötelező nyelvvizsgát tenni, ezt az előírást is törölnék a felsőoktatási törvényből

A doktori képzések felvételi szabályain is lazítana a kormány.

  • Eduline

Doktori képzésre eddig csak azok juthattak be, akiknek mesterszakos diplomájuk volt, emellett legalább egy B2-es, komplex nyelvvizsgát szereztek. A törvényjavaslat azonban módosítana ezen is: az új követelmény alapján az egyetemek elengedhetik a nyelvvizsga-követelményt, helyette „a doktori iskola szabályzatában meghatározott, a tudományterület műveléséhez szükséges idegennyelv-ismeretet” kérhetnek a hallgatóktól.

Szerdán már írtunk arról, hogy a diploma kiadásának feltételei közül is törölnék a nyelvvizsgát – cikkünket itt olvashatjátok el:

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.