Ha egyetemre vagy főiskolára jelentkeztek, és még nincs nyelvvizsgátok, az április 30-i határidőre érdemes odafigyelnetek. Különben előforulhat, hogy nem érkezik meg időben a bizonyítvány.
Az idei felsőoktatási felvételi tájékoztatóba bekerült az
április 30-i
dátum. Az Oktatási Hivatal azt tanácsolja az idén felvételizőknek, legkésőbb április 30-ig fussanak neki a nyelvvizsgának. Ha későbbre halasztják a vizsgát, előfordulhat, hogy a bizonyítvány nem érkezik meg időben - és már nem tudnak érte pluszpontokat adni.
A határidő nincs kőbe vésve
Ez a dátum azonban - jobb híján így tudunk fogalmazni - tanács a felvételizőknek. A hivatalos információ szerint az idei felvételin a 2022. április 30-ig befejezett nyelvvizsgáknál „biztosított”, hogy a nyilvántartásból hitelesíteni tudják a bizonyítvány adatait július 7-ig, azaz a dokumentumpótlás határidejéig az E-felvételi rendszerben.
| Miért "néma" a magyarok fele? |
Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít.  |
Az Oktatási Hivatal figyelmeztetésének az az oka, hogy a nyelvvizsgaközpontokban tavasszal van a "főszezon", akkor futnak neki a legtöbben az írásbelinek és a szóbelinek. A vizsgaközpontoknak egyébként 60 napjuk van a bizonyítványok kiállítására, így a májusban vizsgázóknál előfordulhat, hogy kifutnak az időből. Természetesen van olyan nyelvvizsgaközpont, amely jóval rövidebb idő alatt kiadja a bizonyítványokat, ennek ellenére azonban érdemes minél hamarabb vizsgázni. Már csak azért is, mert a májusban vizsgázóknak arra van ugyan esélyük, hogy időben kiállítják a bizonyítványukat, de ha nem jön össze a vizsga, a határidő közelsége miatt újabb próbálkozásra már nem marad idejük.
A májusi időpontokra jelentkezők csak akkor lehetnek biztosak abban, hogy időben meglesz a bizonyítványuk, ha online vagy számítógépes vizsgát választanak, mert ezeknél a típusoknál hamarabb tudnak eredményt közölni.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
