Ha egyetemre vagy főiskolára jelentkeztek, és még nincs nyelvvizsgátok, az április 30-i határidőre érdemes odafigyelnetek. Különben előforulhat, hogy nem érkezik meg időben a bizonyítvány.
Az idei felsőoktatási felvételi tájékoztatóba bekerült az
április 30-i
dátum. Az Oktatási Hivatal azt tanácsolja az idén felvételizőknek, legkésőbb április 30-ig fussanak neki a nyelvvizsgának. Ha későbbre halasztják a vizsgát, előfordulhat, hogy a bizonyítvány nem érkezik meg időben - és már nem tudnak érte pluszpontokat adni.
A határidő nincs kőbe vésve
Ez a dátum azonban - jobb híján így tudunk fogalmazni - tanács a felvételizőknek. A hivatalos információ szerint az idei felvételin a 2022. április 30-ig befejezett nyelvvizsgáknál „biztosított”, hogy a nyilvántartásból hitelesíteni tudják a bizonyítvány adatait július 7-ig, azaz a dokumentumpótlás határidejéig az E-felvételi rendszerben.
| Miért "néma" a magyarok fele? |
Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít.  |
Az Oktatási Hivatal figyelmeztetésének az az oka, hogy a nyelvvizsgaközpontokban tavasszal van a "főszezon", akkor futnak neki a legtöbben az írásbelinek és a szóbelinek. A vizsgaközpontoknak egyébként 60 napjuk van a bizonyítványok kiállítására, így a májusban vizsgázóknál előfordulhat, hogy kifutnak az időből. Természetesen van olyan nyelvvizsgaközpont, amely jóval rövidebb idő alatt kiadja a bizonyítványokat, ennek ellenére azonban érdemes minél hamarabb vizsgázni. Már csak azért is, mert a májusban vizsgázóknak arra van ugyan esélyük, hogy időben kiállítják a bizonyítványukat, de ha nem jön össze a vizsga, a határidő közelsége miatt újabb próbálkozásra már nem marad idejük.
A májusi időpontokra jelentkezők csak akkor lehetnek biztosak abban, hogy időben meglesz a bizonyítványuk, ha online vagy számítógépes vizsgát választanak, mert ezeknél a típusoknál hamarabb tudnak eredményt közölni.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
