Ha külföldi egyetemen, angolul szeretnétek tanulni, általában nemzetközi nyelvvizsgával kell igazolnotok a nyelvtudásotokat. Bár a jelentkezési határidő mér arrébb van, ennek a követelménynek már most érdemes utánanézni.
Ahhoz, hogy egy külföldi egyetem angol nyelvű képzésére kerüljetek be, nyelvvizsga-bizonyítvánnyal kell igazolnotok a nyelvtudásotokat. Az egyetemek általában valamelyik nemzetközi, egynyelvű vizsgát kérik, a legnépszerűbb a TOEFL (Test of English as a Foreign Language), az IELTS (International English Language Testing System), illetve a Cambridge vizsgája.
Annak, hogy melyik nyelvvizsgát fogadják el a jelentkezéshez, és milyen eredményt kell elérnetek, az adott egyetem honlapján kell utánanéznetek. A brit, az ausztrál, a dán és a holland egyetemek általában mindhárom nyelvvizsgát elfogadják, az Egyesült Államokban inkább a TOEFL a jellemző követelmény.
TOEFL
A TOEFL egy interneten kitölthető, négy-öt órás teszt, amely az írott és a hallott szöveg értését, a beszéd- és az íráskészséget méri. A bizonyítvány két évig érvényes - eddig használhatjátok az egyetemi jelentkezéshez. A nyelvvizsgát az országban több helyen is letehetitek, az ára 220 dollár, vagyis körülbelül 67 ezer forint. A TOEFL-ről további információt itt találtok - az oldalon a magyarországi vizsgahelyszínekre is rákereshettek, illetve regisztrálhattok is a tesztre.
IELTS
Magyarországon a külföldi továbbtanuláshoz szükséges IELTS Academic vizsgát a British Council szervezésében Budapesten vagy Szegeden (itt minimum 10 ember kell a vizsgához)tehetitek le, 66-74 ezer forintért. A TOEFL-höz hasonlóan ez a teszt is mind a négy nyelvi készséget méri. A részleteket itt, a British Council honlapján találjátok.
Cambridge Assessment English
A legtöbb külföldi egyetem alapképzésein a Cambridge-vizsgák közül az Advanced, vagyis C1-es szintű nyelvvizsga a jelentkezés feltétele. Magyarországon ezt a vizsgát is a British Council szervezi, Budapesten és Debrecenben is letehetitek. További információkat itt találtok.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
