Nyelvvizsga két részletben: kaphatok komplex nyelvvizsgát és pluszpontot a felvételin?

Mi a szabály abban az esetben, ha két időpontban és két különböző helyen nyelvvizsgáztatok? A két bizonyítvány komplex nyelvvizsgának számít, jár érte többletpont a felsőoktatási felvételin?

  • Eduline

Előfordulhat, hogy nem egyszerre szereztek szóbeli és az írásbeli nyelvvizsgát. Mi a helyzet ilyenkor: komlpex vizsgának számít, jár érte többletpont a felvételin?

Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsga Akkreditációs Központja szerint ugyanazon nyelvű, szintű szóbeli és írásbeli típusú vizsgabizonyítványok együttesen a komplex nyelvizsgával egyenértékűek, függetlenül a két vizsga között eltelt időtől és a vizsgaközponttól.

A 2021-es felvételiben viszont részvizsga esetén csak abban az esetben jár többletpont, ha szakvéleménnyel igazoljátok, hogy nem tudtok a komplex nyelvvizsgát tenni. Ebben az esetben a középfokú vizsga 28, a felsőfokú 40 pontot ér. Viszont összesen legfeljebb 40 többletpontot kaphattok akkor is, ha több különböző nyelvből megszerzett nyelvvizsga alapján több pontot kapnátok és többletpontjaitok összege ezt meghaladná. Illetve fontos, hogy egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adható többletpont. A többeltpontokkal kapcsolatos szabályokat itt olvashatjátok el.

A 2021-es felvételiről pedig itt találjátok a legfrissebb cikkeinket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.