Hogyan sikerült elindítani az online nyelvvizsgákat és hányan éltek eddig ezzel a lehetőséggel? Itt vannak a friss adatok.
Eddig mintegy 6900 ember jelentkezett online nyelvvizsgára, közülük több mint 4200-an már túl is vannak rajta, csaknem 3100-an sikeresen - mutatta be az aktuális adatokat Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti és stratégiai államtitkára.
Kiderült, hogy a legnépszerűbb az angol volt eddig, ezt a nyelvet a német, a spanyol, a francia, az olasz és az orosz követte a vizsgákon. Azt írják, a tapasztalatok összességében mind a vizsgázók, mind a vizsgaközpontok részéről pozitívak voltak.
Az online vizsgáztatást a négy vizsgaközpont közül három májusban, egy pedig június elején kezdte a tesztelések után - írják, hozzátéve: az első, nagyobb létszámú vizsgákon néhány esetben történtek ugyan kisebb-nagyobb technikai fennakadások, de ezeket – a vizsgázókkal folyamatosan kommunikálva – minden esetben megfelelően kezelték a vizsgaközpontok.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a kormány döntése alapján az online vizsgáztatásra vonatkozó, veszélyhelyzet idejére szóló akkreditáció 2020. augusztus 31-én lejár, eddig lehet online nyelvvizsgázni.
"Attól, hogy otthon van, ez még egy komoly vizsga"
Az eredetileg tavasszal tervezett nyelvvizsgák közel fele online formában született meg. Bár erre a jelenlegi szabályok szerint csak a veszélyhelyzet végéig lenne lehetőség, valószínűleg nyár végéig még maradhatnak az otthoni helyszínek is. Megnéztük, hogyan vizsgázott maga a rendszer.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
