Hogyan sikerült elindítani az online nyelvvizsgákat és hányan éltek eddig ezzel a lehetőséggel? Itt vannak a friss adatok.
Eddig mintegy 6900 ember jelentkezett online nyelvvizsgára, közülük több mint 4200-an már túl is vannak rajta, csaknem 3100-an sikeresen - mutatta be az aktuális adatokat Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti és stratégiai államtitkára.
Kiderült, hogy a legnépszerűbb az angol volt eddig, ezt a nyelvet a német, a spanyol, a francia, az olasz és az orosz követte a vizsgákon. Azt írják, a tapasztalatok összességében mind a vizsgázók, mind a vizsgaközpontok részéről pozitívak voltak.
Az online vizsgáztatást a négy vizsgaközpont közül három májusban, egy pedig június elején kezdte a tesztelések után - írják, hozzátéve: az első, nagyobb létszámú vizsgákon néhány esetben történtek ugyan kisebb-nagyobb technikai fennakadások, de ezeket – a vizsgázókkal folyamatosan kommunikálva – minden esetben megfelelően kezelték a vizsgaközpontok.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a kormány döntése alapján az online vizsgáztatásra vonatkozó, veszélyhelyzet idejére szóló akkreditáció 2020. augusztus 31-én lejár, eddig lehet online nyelvvizsgázni.
"Attól, hogy otthon van, ez még egy komoly vizsga"
Az eredetileg tavasszal tervezett nyelvvizsgák közel fele online formában született meg. Bár erre a jelenlegi szabályok szerint csak a veszélyhelyzet végéig lenne lehetőség, valószínűleg nyár végéig még maradhatnak az otthoni helyszínek is. Megnéztük, hogyan vizsgázott maga a rendszer.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
