Hogyan sikerült elindítani az online nyelvvizsgákat és hányan éltek eddig ezzel a lehetőséggel? Itt vannak a friss adatok.
Eddig mintegy 6900 ember jelentkezett online nyelvvizsgára, közülük több mint 4200-an már túl is vannak rajta, csaknem 3100-an sikeresen - mutatta be az aktuális adatokat Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti és stratégiai államtitkára.
Kiderült, hogy a legnépszerűbb az angol volt eddig, ezt a nyelvet a német, a spanyol, a francia, az olasz és az orosz követte a vizsgákon. Azt írják, a tapasztalatok összességében mind a vizsgázók, mind a vizsgaközpontok részéről pozitívak voltak.
Az online vizsgáztatást a négy vizsgaközpont közül három májusban, egy pedig június elején kezdte a tesztelések után - írják, hozzátéve: az első, nagyobb létszámú vizsgákon néhány esetben történtek ugyan kisebb-nagyobb technikai fennakadások, de ezeket – a vizsgázókkal folyamatosan kommunikálva – minden esetben megfelelően kezelték a vizsgaközpontok.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a kormány döntése alapján az online vizsgáztatásra vonatkozó, veszélyhelyzet idejére szóló akkreditáció 2020. augusztus 31-én lejár, eddig lehet online nyelvvizsgázni.
"Attól, hogy otthon van, ez még egy komoly vizsga"
Az eredetileg tavasszal tervezett nyelvvizsgák közel fele online formában született meg. Bár erre a jelenlegi szabályok szerint csak a veszélyhelyzet végéig lenne lehetőség, valószínűleg nyár végéig még maradhatnak az otthoni helyszínek is. Megnéztük, hogyan vizsgázott maga a rendszer.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk a feladatsort és a javítási-értékelési útmutatót!
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A rendőrség csütörtök reggel megkezdte az épületek átvizsgálását.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
