Sokan még az egyetemi jelentkezés utolsó hajrájában szeretnének nyelvvizsgát tenni. Az idei felvételi eljárás során 2020. július 9-ig kell feltölteni a nyelvvizsga adatait. De mi lesz most?
Mivel a legtöbb nyelvvizsgaközpont a sikeres vizsgázást követően körülbelül hatvan nap múlva adja csak oda a nyelvvizsgabizonyítványt, kizárólag az áprilisi, esetleg májusi nyelvvizsgák esetében lehetnek a diákok biztosak abban, hogy még elfogadják a bizonyítványukat.
Mindezek fényében nem csoda, hogy számos hallgató a koronavírus terjedésének ellenére mindenképp szeretne még tavasszal nyelvvizsgát tenni. A járvány terjedése miatt aggódók azonban úgy gondolják, nem lehet a nyelvvizsgákat kockázat nélkül megrendezni, így el kell törölni azokat - írja a hvg.hu. A nyelvvizsgaközpontok hivatalos állásfoglalást még nem kaptak. Ameddig várnak, saját hatáskörben promózzák vagy eltörlik nyelvvizsgáikat, és olyanok is vannak, akik leginkább csak sodródnak az árral.
A nyilvánosság előtt eddig egyedül az ELTE Origó Nyelvi Centrum állt ki a határozottan a nyelvvizsgák eltörlése mellett. Ők el is halasztották az áprilisi nyelvvizsgáikat.
A nyelvvizsgák megtartása mellett ugyanakkor több nyelvvizsgaközpont érvel. A KJE Nyelvvizsgaközpont, az LCCI üzleti angol nyelvvizsgaközpont, a BGE Nyelvvizsgaközpont, az ECL nyelvvizsgaközpont, Euroexam és az iTOLC is a cikk megjelenéséig a tavaszi nyelvvizsgák megtartása mellett foglalt állást.
Ők a döntésüket azzal indokolják, hogy „a továbbtanuláshoz nélkülözhetetlen nyelvvizsgák elmulasztása súlyos hátrányt jelentene a tanulók széles tömegeinek.” A Euroexamnél áprilisban és májusban is lesznek vizsgák, amelyekre még lehet jelentkezni.
A legrövidebb idő alatt bizonyítványt adó egyik legdrágább nyelvvizsga az iTOLC pedig azzal hirdeti magát, hogy mivel náluk egyszerre maximum kilenc-tíz diák vizsgázik elszeparálva egymástól, ezért náluk továbbra is biztonságos vizsgázni. Mivel az iTOLC nem a szokásos hatvan, hanem akár tizenöt nap alatt is állít ki nyelvvizsgát, a hvg.hu megkereste őket, hogy náluk esetleg a júniusi időpontokat is be lehet-e vállalni a hallgatóknak, erről azonban még nem tudtak nyilatkozni.
Az Oktatási Hivatal tegnap kért állásfoglalást a nyelvvizsgaközpontoktól a tavaszi nyelvvizsgák megtartásáról - ez még nem érkezett meg.
KRÉTA helyett Google Classroom - így indult a hétfő az iskolákban
Elkezdődött az első hét távoktatásban. A tanároknak, diákoknak hirtelen kell átállniuk az új rendszerre. Felkerestünk néhány általános-, és középiskolát, vajon, milyen órákat fognak tartani online, milyen megoldást választottak.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
