Elkezdődött az első hét távoktatásban. A tanároknak, diákoknak hirtelen kell átállniuk az új rendszerre. Felkerestünk néhány általános-, és középiskolát, vajon, milyen órákat fognak tartani online, milyen megoldást választottak.
Csapodi Zoltán, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumának igazgatója elmondta, hogy ők szorgalmazták, az iskolabezárást és örülnek, hogy múlt héten meghozta ezt a döntést a kormány. Napok óta készülnek erre a helyzetre és keresik a megoldást. Bár az iskola épületét bezárták, a tanulás továbbra is zajlik, csak más módszerekkel. Az igazgató elmondta, hogy ők az önálló tanulást célozzák meg.
Az önálló, otthoni tanulást a tanárok fogják majd irányítani, a diákok nem maradnak magukra. Az iskolában családi, támogatói légkör van, így az iskolaigazgató úgy véli, hogy mindenhonnan megkapják majd a gyerekek a kellő támogatást. Az önálló, otthoni tanulás azt jelenti, hogy megváltozik a munkarend, a diákok a nap bármely szakában tanulhatnak majd. Csapodi Zoltán úgy véli, hogy az egyik pillanatról a másikra online oktatásra való váltás kivitelezhetetlen, de mindent megtesznek, hogy a tanulók zavartalanul dolgozhassanak otthon.
Hozzátette, a rendszer része lesz, hogy a tanárok majd feladatokat adnak ki, melyeket később begyűjtenek valamilyen formában és értékelik azokat. Úgy nevezett mentor programot szeretnének kialakítani, melynek lényege, hogy 1 tanárhoz 10 diák tartozik majd, ahol a tanárral folyamatos kapcsolatban lesznek a diákok. Az igazgató elmondta, hogy tudja a mai fiataloknál sokkal nehezebb a fegyelmezettséget fenntartani. Ebben a nehéz helyzetben a diákoknak el kell fogadni a szülői szigort, de bízik benne, hogy a helyzet súlyosságát mindenki megérti majd és segítőkészen áll hozzá.
Az iskola igazgatója hangsúlyozta, hogy az érettségizők kiemelt figyelmet kapnak, folyamatos egyeztetések zajlanak arról, hogy milyen megoldások jöhetnek szóba, ha veszélybe kerül a tavaszi érettségi. Úgy véli, hogy több változattal kell majd készülni, hiszen nem tudhatjuk előre, hogy mi fog történni az elkövetkező néhány hétben. Egyik megoldás lehet, hogy az érettségik kis létszámmal zajlanak majd, 1-1 teremben 5-6 diákkal, jó idő esetén nyitott ablakokkal.
Egy másik általunk megkérdezett budapesti középiskola iskolaigazgatója elmondta, egységesen a Google Classroom felületét fogja használni az intézmény - bár nem szerepel név szerint az Oktatási Hivatal ajánlásában. Egyéb kapcsolattartásra a KRÉTA-rendszert üzemelik be, de az órákat nem ezen keresztül tartják majd. A tanárokat egy órás értekezleten - megfelelő távolságra ültetve egymástól - tájékoztatták a helyzetről, de azokra is gondoltak, akik nem tudtak ott lenni az értekezleten, nekik videós anyagot készítenek az ülésről.
Az igazgató kiemelte, náluk is a legfontosabb feladat most az érettségizők felkészítése és jegyszerzésének biztosítása. A többi osztálynak jellemzően hosszútávú feladatokat, projekteket adnak majd a tanáraik. Hozzátette: nagyon fontos, hogy nem szabad átesni a ló túloldalára sem, a diákokat sem szabad túlterhelni a sok feltöltött anyaggal.
A gyakorlatban úgy néz majd ki a távoktatás az iskolában, hogy az élő adásoknál az órarendhez tartják majd magukat, de alapvetően minden tanárnak napi szinten fel kell töltenie, elérhetővé kell tennie a tantárgyához szükséges tananyagot. Az iskolaigazgató azt is elmondta, hogy az értekezlet után a tanárok home office-ban tanítanak majd, amihez az iskola biztosítja a feltételeket, eszközöket.
A legtöbb azonban iskolában, amit felkerestünk, még jelenleg is tart értekezletek, megbeszélések zajlanak. Egy másik budapesti középiskolában azt mondták a portán, nem nagyon láttak embereket bemenni az intézménybe, az igazgatón és néhány dolgozón kívül. Majd hozzátették: valószínűleg az új helyzet miatt még sok a kérdés.
A legtöbb iskola még most tervezi meg, hogyan lehetne átvészelni és megoldani az oktatást a következő időszakban.
Itt a módszertani ajánlás a távoktatáshoz - oldalak, lehetőségek, ötletek
A koronavírus-járvány okozta rendkívüli helyzetben is tovább kell működtetni az oktatási rendszert, a tanulóknak biztosítani kell a tanulási lehetőséget - írja az Oktatási Hivatal. De hogyan fog ez a gyakorlatban működni?
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
