Itt a módszertani ajánlás a távoktatáshoz - oldalak, lehetőségek, ötletek

A koronavírus-járvány okozta rendkívüli helyzetben is tovább kell működtetni az oktatási rendszert, a tanulóknak biztosítani kell a tanulási lehetőséget - írja az Oktatási Hivatal. De hogyan fog ez a gyakorlatban működni?

  • Eduline

A tanuláshoz való jog érvényesítése érdekében azt kérik a tanároktól, a lehetőségeikhez mérten az "infokommunikációs eszközök használatával", távolról, online adjanak tájékoztatást a diákoknak. Továbbá támogassák őket a tanulásban, jelöljék meg a feldolgozandó tananyagrészeket és határozzák meg a számonkérés vagy a beszámolás módját.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint a tanárok döntő többsége rendszeres internethasználó, az "online kommunikációs lehetőségek közül az elektronikus levelezést magabiztosan használja".

Az információkat a szülők számára is hozzáférhetővé kell tenni elektronikusan (pl. az iskola honlapján, az e-Kréta felületen, e-mailben kiküldve) vagy akár papíron. Fontos információforrás a tankönyv, ezért kérik, hogy ha ez bármely tanulónak hiányzik, biztosítsák ezeket az érintettek számára az iskolai könyvtárból. A tankönyvek jelentős része letölthető PDF változatban elérhető.

A tanárokat kérik, jelöljék meg azokat az interneten elérhető információforrásokat, amelyeken a tanulók a tanulást támogató segédanyagokat, vagy magát a tananyagot elérhetik. A következő információforrásokat javasolják használni: Sulinet Tudásbázis, Sulinet Junior, Nemzeti Köznevelési Portál, Nemzeti Audiovizuális Archívum, Videotorium, Magyar Elektronikus Könyvtár, Nemzeti Filmarchívum, e-Palatábla Alapítvány,  Mozaik Kiadó mozaWeb, Wordwall, Okosdoboz és Videotanár.

A felsorolás persze nem kizárólagos, a későbbiekben további lehetőségekkel is bővítik majd. Kiemelten ajánlják a legtöbb intézményben már használt Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszert (KRÉTA), mely "az adminisztrációs funkciókon túl a házi feladatok kiosztását és ellenőrzését, kérdőívek készítését is támogatja".

Azok a tanároknak, akiknek nem áll rendelkezésére otthoni számítógép vagy internetkapcsolat, – a helyi lehetőségeket is figyelembe véve – az iskolai infrastruktúrát használhatják. A számítógépteremben, a helyi könyvtárban vagy a Digitális Jólét Pontokon a tanulók is használhatják az informatikai eszközöket, tanulhatnak vagy elkészíthetik anyagaikat -írja a tájékoztató. Ezen esetben érdemes időbeosztást készíteni, hogy egyszerre minél kevesebben tartózkodjanak egyazon térben - teszik hozzá. Ha tetszettek a lehetőségek, bővebben itt olvashattok róluk (többek között a KRÉTA előnyiről is).

Persze nem csak ezek a lehetőségek léteznek, mi is ajánlottunk alkalmazásokat, oldalakat a távoktatáshoz. Itt nézhetitek meg a listánkat:

Ingyenes alkalmazások a távoktatáshoz: kapcsolattartás, jegyzetek és gyakorlás otthonról

Nem csak az órák megtartásához, hanem a kapcsolattartáshoz, órai jegyzetek megosztásához, gyakorláshoz és a számonkéréshez is kellenek ötletek, ha rendkívüli iskolai szünet lesz a közoktatásban is. Most olyan appokat válogattunk nektek össze, ami egyetemistáknak és középiskolásoknak is jól jöhet a következő hetekben.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.