Hogyan fogadják el Magyarországon a külföldön szerzett nyelvvizsgát és mi a teendő vele a felvételin? Olvasói kérdésre válaszolunk.
Ha esetleg külföldön teszek nyelvvizsgát, és honosíttatom, akkor ugyanúgy ér felvételi pluszpontot, illetve a diplomához is jó, mint a Magyarországon tett?
Az államilag elismert nyelvvizsgáért, illetve a külföldi, honosított nyelvvizsga-bizonyítványért is ugyanúgy járhat a felvételin a többletpont, csakúgy a diplomához kötelező nyelvvizsgaként is elfogadják ezeket.
Hogyan lehet honosíttatni?
A honosításról kérelmet kell leadnotok, amely alapján majd az Oktatási Hivatal fog honosítási határozatot kiállítani. A folyamatról bővebben a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ oldalán olvashattok.
Többletpontok a felvételin: fel kell tölteni a nyelvvizsgát vagy elég az igazolás?
Hamarosan itt a nagy felvételi hajrá, azoknak, akik még nem szereztek nyelvvizsgát, de tervezik a bizonyítvány beszerzését, van még egy kis idejük dönteni. De vajon fel kell tölteni a rendszerbe a megszerzett papírokat, vagy elég, ha megvan, hogy sikeres a vizsga? Fontos kérdésre válaszolunk.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
