Államilag elismert nyelvvizsgát tettetek, de külön-külön szereztétek meg az írásbelit és a szóbelit? Kíváncsiak vagytok, hogy ezt elfogadják-e komplex nyelvvizsgának? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Amennyiben azonos nyelven, azonos szinten államilag elismert szóbeli és írásbeli nyelvvizsgát szereztetek, akkor a kettő együttesen komplex nyelvvizsgának minősül.
Ez jó hír lehet azok számára is, akiknek a diploma kiadásához van szükségük nyevvizsgára, ugyanis a felsőoktatási intézményeknek a külön-külön részvizsgáról szóló bizonyítványokat a komplex nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékűnek kell tekinteniük, és el kell fogadniuk - írja az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központja (NYAK).
Fontos azonban, hogyha nem egyforma szintű nyelvvizsgákról van szó, a különböző szintű részvizsgák az egyesíteni kívánt részvizsgák közül az alacsonyabb szintűvel egyenértékű komplex vizsgának felelnek meg - vagyis egy C1-es szóbelit és egy B2-es írásbelit B2-es komplex vizsgává tudjátok összevonni.
Nyelvvizsga előtt álltok, de nem tudjátok, mi a különbség a különböző szintű nyelvvizsgák között? Erről itt olvashattok részletesebben. Ha pedig arra vagytok kíváncsiak, hogy milyen vizsgatípusok és vizsgaközpontok közül válogathattok, arról itt tudtok tájékozódni.
Négy tipp nyelvtanuláshoz, hogy könnyebb legyen az angoltanulás
Sokan komoly és sokszor kellemetlen feladatnak élik meg a nyelvtanulást, nehezen veszik rá magukat, halogatják. Vannak azonban olyan módszerek, amelyek megkönnyítik a tanulást és élvezetesebbé teszik. Összeszedtünk nektek néhány tippet.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
