Mennyibe kerülnek a felsőfokú nyelvvizsgák? Itt a lista

Mennyit kell fizetnetek a legnépszerűbb C1-es szintű, vagyis felsőfokú nyelvvizsgákért? Utánajártunk.

  • Eduline

Az Euroexamnél a komplex C1-es vizsga ára - angolból vagy németből - 35 500 forintba, az írásbeli 24 500 forintba, a szóbeli pedig 23 500 forintba kerül.

TELC-nyelvvizsgát - angolból vagy németből - C1-es szinten (komplex vizsga esetén) 34 ezer forintért szerezhettek, az írásbeliért 23 ezer forintot, a szóbeliért pedig 22 ezer forintot kell fizetnetek.

A felsőfokú ECL-nyelvvizsgáért akkreditált nyelvből - angol, német, magyar -  29 ezer forintot kell fizetnetek (komplex vizsga esetén). Az írásbeli, illetve a szóbeli külön-külön 17 500 forintba kerül. Nem akkreditált nyelvekből - amelyeket honosítással akkreditálhattok - a komplex vizsgáért 22 ezer forintot kell fizetnetek, külön-külön az írásbeliért, illetve a szóbeliért pedig 13 200 forintot kell fizetnetek.

Az ELTE Origó Nyelvi Centrumban közel harminc nyelvből szerezhettek nyelvvizsgát. A komplex felsőfokú (C1) vizsga 31 ezer forintba, az írásbeli 16 500 forintba, a szóbeli pedig 14 500 forintba kerül.

A BME nyelvvizsgaközpontjában a C1-es komplex vizsgáért 32 ezer forintot, az írásbeli 19 500 forintba, a szóbeli pedig 16 500 forintba kerül. Egynyelvű vizsgát angol, német, francia, spanyol és olasz nyelvből, kétnyelvűt pedig ezek mellett holland és orosz nyelvből tehettek.

Azt, hogy mennyibe kerül a 2020-as felsőoktatási felvételin kötelező középfokú, B2-s szintű nyelvvizsga, itt nézhetitek meg.

Mennyibe kerülnek a csoportos és az egyszemélyes nyelvórák?

Mennyibe kerül egy kiscsoportos nyelvóra, és mennyiért lehet magántanárral nyelvet tanulni?

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.