Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Véget vetne az oktatási államtitkárság annak, hogy a legkülönbözőbb tesztekkel mérjék a nyelvvizsgázók tudását a vizsgaközpontok. Az Origo birtokába került, nem végleges stratégiatervezet szerint a kormány létrehozna egy "szuperközpontot", amely majd kidolgozza a nyelvvizsgákon használható feladatokat, frissíti a teszteket, és ellenőrzi a vizsgaközpontokat.

A nyelvvizsgázók jelenleg az országban huszonhárom államilag elismert vizsgaközpontba mehetnek, ahol más-más saját tesztekkel mérik a vizsgázók általános vagy szakmai nyelvtudását. Ennek a rendszernek a megváltoztatását fontolgatja most az oktatási államtitkárság.
Az
birtokába került nyelvoktatási stratégia tervezete szerint - amely elfogadása előtt még változhat - a kormány javaslata "egyetlen központ létesítése, amely kidolgozza a feladatokat, elvégzi az előteszteket, állandóan frissíti a feladatsorokat - erre kiképzett tanári testülete segítségével -, és rendszeresen ellenőrzi a vizsgaközpontokat, ezek mellett vizsgáztat is".
A koncepció által "szuperközpontnak" nevezett szervezet a tervek szerint a saját nyelvvizsgáiból tartaná el magát, "ezen felül a feladatírásért, egyéb szolgáltatásokért a nyelvvizsgaközpontoktól díjat szed". A tervezetből nem derül ki egyértelműen, hogy mi lenne a sorsa a jelenleg létező nyelvvizsgaközpontoknak, de a stratégiából úgy tűnik, hogy továbbra is vizsgáztathatnának, csak a teszteket nem maguk állítanák össze, hanem a "szuperközpont".
A hírportál megkérdezte a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkárságát, hogy pontosan milyen újításokat terveznek, és ez hogyan érinti a vizsgázókat, illetve a jelenleg is működő vizsgaközpontokat. Az államtitkárság azt válaszolta, hogy a tárca "nem adott közre a nyelvoktatás jövőjéről szóló, álláspontját tükröző hivatalos anyagot”. Az államtitkárság azt írja, hogy "a nyelvoktatást hatékonyabbá tevő tervezet kidolgozásán hónapok óta egyetemi és gyakorlati szakemberek sokasága dolgozik", és a tárca a tervezetet rövidesen nyilvánosságra hozza, és társadalmi vitára bocsátja.
Nyelvvizsga nélkül senki nem juthat be az egyetemre - összefoglalónkat itt olvashatod el.
Tizenegy éve alakult át a nyelvvizsgáztatás rendszere
A nyelvvizsgáztatás rendszere Magyarországon legutóbb 2000-ben alakult át, amikor megalakulhattak az államilag elismert nyelvvizsgaközpontok, amelyek az Oktatási Hivatal akkreditációjának megszerzése után államilag elismert bizonyítványt állíthatnak ki. Az Oktatási Hivatal honlapján szereplő adatok szerint jelenleg tizenöt felsőoktatáshoz kötődő, egyetemen belül működő központ van, és nyolc egyéb vizsgahely.
Az oktatási államtitkárság koncepciója szerint az "alapos szabályozás ellenére is számos kérdés merül fel a nyelvvizsgáztatás jelenlegi rendszerével kapcsolatban". A nyelvoktatási stratégia tervezete szerint egynyelvű és kétnyelvű rendszerek élnek párhuzamosan, ami "szükségképpen kizárja az összehasonlíthatóságot és egyenértékűséget".
A tervezetben emellett az áll, hogy "sem a feladattípusok, sem az értékelés nem összehangolt". A tervezet megállapítása szerint "egyesek magyarul, mások a mért idegen nyelven fogalmazzák meg a feladatokat". A tervezet hozzáteszi, hogy a vizsgafeladatokat, illetve a feladattípusokat nem kötelező előtesztelni, "egyes központok megteszik, mások nem".
A tervezet szerint a jelenlegi rendszerrel kapcsolatban "felmerülő kérdés" az is, hogy a vizsgaközpontok nem azonos árakkal dolgoznak, "vannak olcsóbb és drágább vizsgák". A vizsgahelyek honlapjain olvasható díjszabások szerint egy középfokú (B2) komplex, C-típusú - szóbeli és írásbeli - vizsgáért ez egyik helyen 22 ezer forintot, több helyen 24 900 forintot kell fizetni, de van olyan központ, amely 40 ezer forintot kér ugyanezért a vizsgáért. A felsőfokú C-típusú nyelvvizsgánál (C1) még nagyobbak az eltérések 24 ezertől 45 ezer forintig találhatunk nyelvvizsgákat.
Az államtitkárság stratégiatervezete a változtatások pénzügyi vonatkozásairól azt írja, hogy a "szuperközpont" létrehozása után a nyelvvizsgaközpontoknak "kevesebb feladatot kell ellátniuk, így alacsonyabb költségekkel működnek, tehát nem szükséges a piaci áraikat emelniük".
Az oktatási államtitkárság nyelvoktatási koncepciójáról bővebben itt olvashatsz.
eduline
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).