Többtannyelvű iskolák – behozhatatlan előny?

Vannak olyan elméletek, melyek szerint egy társadalom, a többnyelvű ember integrációjával hozzájárul a közösségen belül a konfliktusok csökkenéséhez. „A kétnyelvűség növeli az emberek iránti empátiát és érzékenységet, segíti a más kultúrák iránti megértést, az idegen iránti érdeklődést, fejleszti a szociálpolitikai tudatot” – áll Hajdu Nikoletta: A többnyelvűség és a többnyelvű oktatás című tanulmányában. Az elméleteken túl a diákok mégis elsősorban gyakorlati hasznát látják annak, ha magas fokon bírnak egy vagy több nyelvet.

„Az a tapasztalatunk, hogy ma már a pályakezdőknek kínált állások esetében is alapfeltétel a legalább középszintű angol nyelvtudás” – mondta el kérdésünkre Deutschlander Edit, a jobline.hu álláskereső oldal termékmenedzsere. Hozzátette: egyre többször találkoznak olyan speciális  igénnyel a cégek részéről, hogy a jelentkező az angol mellett egy „ritka”, vagyis kevésbé népszerű nyelvet is beszéljen, mint például a norvég vagy a holland. Mivel ezekre a pozíciókra jellemzően nehezebb jelentkezőt találni, aki rendelkezik a megfelelő nyelvtudással, nyerő helyzetből indulhat az állásinterjún.

Balatonalmáditól - Miskolcig számos két tanítási nyelvű iskola működik, zömükben angol vagy német nyelven folyik az oktatás. Elsősorban persze a népszerű nyelveket tanító gimnáziumokból van több, a kisebbségi nyelvek vagy a társadalmilag kevés elismerést kapó nyelvek háttérbe szorulnak. Egyelőre kevés magyar diákot vonzanak az olyan egyedi iskolák, mint a Hriszto Botev Bolgár-Magyar Általános Iskola és Gimnázium, vagy a Magyar - Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, melyek elsősorban a hazai kisebbségek – bevándorlók nyelvének és kultúrájának megőrzését szolgálják.

„Szerintem behozhatatlan előnyt jelent számunkra, a többiekkel szemben, akik „normál” iskolákba jártak. Nem csak azért, mert mire kikerültünk, nagyon tudtunk egy vagy két nyelvet, de az utazások, az iskola kapcsolatai révén sok tapasztalatra és külföldi kapcsolatokra is szert tettünk”- mondja Péter, akik a Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Gimnáziumban végzett.

Léteznek itthon külföldi fenntartók vagy alapítványok által működtetett iskolák is. Ezeknek az iskoláknak a nagy része tandíjköteles, és ugyan járnak ide magyar gyerekek is, a diákok nagy része külföldi. Ilyen például a Greater Grace Christian Academy, ami egy keresztény szellemű általános iskola és gimnázium.

Személyes véleményalkotás másfél millióért

A Gustave Eiffel francia iskola

Mint a legtöbb nemzetközi iskola a Francia Gustave Eiffel Budapesti Francia Iskola és Gimnázium,  is külföldi fenntartású, a Francia Oktatás Hivatala irányítja, és a francia Oktatási Minisztérium felügyelete alatt áll, tanrendje a francia tanrenddel azonos. Az intézmény az óvodától a gimnáziumig fogadja a gyerekeket. Az iskolában elsőbbséget élveznek a természttudományok, a számítástechnika, a művészeti oktatás és a testnevelés. Az iskola célkitűzése, hogy minden gyermek egyéni képessége érvényre juthasson, személyes véleményalkotása kifejlődjön. Évi egymillió négyszázezer forintba kerül egy év a francia gimnáziumban.

A

Budapesti Német Iskolát 

Magyarország kormányközi megállapodásban alapította Németországgal, hogy elmélyítsék a két ország közötti kapcsolatokat és segítsék a német nyelv hazai oktatását. Hasonló célból alakult meg a

Magyarországi Németek Gimnáziuma 

Német-Magyar-tagozata Baján. Ez utóbbiban a tanulók a magyar és a német tantervek összehangolásával készített program alapján tanulnak, így közelebb is állnak a magyar követelményekhez, mint a többi ilyen iskola.

Az itt megszerzett bizonyítvány abban különbözik a többi nemzetközi bizonyítványtól, hogy a német nyelvű vizsgák mellett, kötelező a diákoknak magyar nyelvből és irodalomból érettségizniük. Az érettségi egy felsőfokú német "C" típusú állami nyelvvizsgának felel meg. Az iskolákba német nyelvtudással, vagy előkészítő osztályok elvégzése után lehet jelentkezni.

Nem mindenhol várják el azonban az előzetes nyelvtudást. „Sok diákunk miután kikerül az iskolából, a spanyol üzleti életben helyezkedik el, éppen ezért nagyon ismertek – és elismertek vagyunk Spanyolországban. Mi több a brüsszeli spanyol - magyar fordítók is nálunk végeztek” – fogalmazott egy interjúban Cselik Ágnes a

Károlyi Mihály Magyar – Spanyol Tannyelvű Gimnázium 

igazgatónője. Az iskolába való felvételihez nem kell, hogy spanyolul tudjon a jelentkező diák, a felvételikor csak az ott elért eredményt nézik, nem a korábbi iskolai jegyeket. Mint az ilyen gimnáziumoknál általában, az iskola képzése öt éves. 

Érettségi után irány Oxford?

A budapesti amerikai iskola épülete

A nemzetközi érettségit (International Baccalaureate) a világ száztíz országának számtalan egyeteme fogadja el, felvételi vizsgaként is. Ha valakinek ilyen vizsgája van, tárt karokkal várja Oxford, a Harvard, a Humboldt, vagy épp a Sorbonne. Ilyen érettségit lehet szerezni a The American International School iskolájában, ahol amerikai tantervek szerint angolul folyik az oktatás. Itt szintén az óvodától az érettségiig nevelik a tanulókat. A diákok húsz százaléka amerikai, tíz százaléka magyar, hetven százalék, pedig más országokból érkezik.

A Karinthy Frigyes Gimnázium az első középiskola Kelet-Európában, amelyet a Nemzetközi Érettségi Szervezet (IBO) svájci központja hivatalosan feljogosította arra, hogy diákjait erre a vizsgára felkészítse. A gimnázium egy osztályában tanítanak a Nemzetközi Érettségi (IB) programja alapján. A diákok minden tárgyat angolul tanulnak, valamint az egyes tantárgyak szaknyelvével is tisztában kell lenni. A program gyakorlatilag bárki előtt nyitva áll, aki az International Baccalaureate felvételi vizsgán, majd pedig a kétéves tanulmányi előmenetelnek megfelel. De ha valaki „csupán” a kéttannyelvű érettségit abszolválja, az is egy felsőfokú nyelvvizsgát ér.

Schäffer Dániel

Eduline