Az ITK Origó Magyarországon kifejlesztett, általános nyelvi tudást mérő, kétnyelvű vizsgarendszer. A következő nyelvekből kínál vizsgákat: angol, német, latin, francia, spanyol, orosz, eszperantó, olasz, bolgár, horvát, lengyel, lovári (cigány), beás (cigány), szerb, szlovák, román, szlovén, török, héber, finn, újgörög.
vizsgaidőszakok:
Évente hét alkalommal lehet vizsgázni. Az egyes vizsgahelyek ennél kevesebb időpontot is kínálhatnak. A kevéssé gyakran választott nyelvek esetében évente két alkalommal kerül sor vizsgára.
jelentkezés:
A vizsgára való jelentkezéshez ki kell tölteni a jelentkezési lapot és be kell fizetni a vizsgadíjat. A jelentkezési lap és a készpénz-átutalási csekk a vizsgaközpontban vagy a vizsgahelyeken szerezhető be. A jelentkezési lap letölthető az internetről is, a fizetés történhet postai készpénzes utalvány segítségével is.
A jelentkezési lapot a befizetést igazoló csekk eredeti feladóvevényével a vizsgahelyre kell beküldeni (egy másolatot javasolt megőrizni).
megjelenés a vizsgán:
A vizsgázónak az értesítőben megjelölt időpontban, a vizsga kezdetére kell megjelennie.
A vizsgán személyazonosságot igazoló érvényes fényképes hatósági igazolványra van szükség, ami lehet: személyi igazolvány, útlevél, katonai igazolvány vagy jogosítvány.
Az öltözékre vonatkozóan nincs előírás.
A vizsgázó az írásbeli vizsgába legfeljebb tizenöt perces késéssel kapcsolódhat be. Szóbeli vizsgát késés esetén akkor tehet a vizsgázó, ha az aznapi utolsó vizsga befejezéséig megérkezik.
Vizsgát halasztani egyszer lehet, halasztási díj megfizetése ellenében.
a vizsga folyamán:
Az írásbeli vizsgára íróeszközt valamint szótárt mindenki bevihet magával. A szótárt a feleletválasztós teszt (1. feladat) kitöltésekor nem lehet használni.
A vizsgázó semmilyen egyéb segédeszközt nem vihet magával, ami jogtalan előnyhöz juttatná. A vizsga megkezdése előtt a mobiltelefon(oka)t a vizsgázónak ki kell kapcsolnia.
A szóbeli vizsgán szótár nem használható.
Szóbeli vizsga csak különleges esetekben szakítható félbe (pl. a vizsgázó rosszulléte vagy katasztrófahelyzet), az írásbeli vizsgáról a vizsgázó rövid időre kimehet, miután dolgozatát leadta a vizsgafelügyelőnek. A vizsgafelügyelők ügyelnek arra, hogy egy időben csak egy vizsgázó hagyja el a termet. Meg nem engedett eszközök használata tilos. Ebbe beleértendő tiltott segédeszközök használata, valamint más vizsgázókkal folytatott engedély nélküli kommunikáció is.
A szabályok megszegése a vizsga felfüggesztését vonja maga után.
a vizsga után:
Az írásbeli dolgozatot a megírást követő 45. naptól lehet megtekinteni a megírást követő fél éven belül. A megtekintésre az Idegennyelvi Továbbképző Központ ügyfélszolgálatánál lehet időpontot kérni (telefonon vagy személyesen) a megtekintésre kijelölt hónap első munkanapjától. A dolgozatot a vizsgázó tekintheti meg, aki a megtekintésre egy általa felkért személyt magával hozhat. A megtekintéshez 30 perc áll rendelkezésre.
A vizsgadolgozat megtekintése ingyenes.
a vizsgaeredmények közlése:
A vizsgaeredményeket a vizsga után 30 napon belül közlik.
A szóbeli vizsga bizottság előtt zajló részére vonatkozó részeredmények a vizsga napján a faliújságon megtekinthetők. A többi részeredmény is megtudható a hivatalos értesítést megelőzően tájékoztató jelleggel az internetről, a vizsgaközpont automata ügyfélszolgálatán keresztül, valamint személyesen az Ügyfélszolgálaton.
Telefonon a 459–9696-os számon lehet érdeklődni a vizsgaeredményekről.
a bizonyítvány:
A bizonyítvány a vizsgát követő 4–8 héten belül (legkésőbb 8 hét alatt) készül el. A bizonyítvány postai úton jut el a vizsgázóhoz.
További információkért az alap-, közép- és felsőfokú vizsgákról
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
