„Első olvasatra is átgondolt, koherens koncepciónak tűnik, ami a történelemoktatás jónéhány jelenlegi problémáját orvosolhatja jelentős mértékben. Ezek közül csak néhány: valós tananyagcsökkentés (a témák számának átgondolt maximálásával); több lehetőség kompetenciafejlesztésre (az egy témára szánt órakeret növelésével); spirálisan elrendezett tananyag, tekintettel a gyerekek életkori sajátosságaira; hosszmetszeti témák és rendszerező ismétlés lehetősége” – írja az új Nemzeti alaptanterv tervezetéről készített gyorselemzésében a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete.
Az új NAT tervezetéről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Hozzáteszik: a részletek - melyektől nagyban függ a koncepció - azonban a kerettantervekből derülnek majd ki, és az is „nagy kérdés, hogy az előirányzott jelentős változtatások milyen eredményt tudnak hozni, hiszen a javasolt módosításokat az érettségi vizsgakövetelmények jelentős átalakításával, az új elvárásoknak megfelelő műveltető történelemtanításra alkalmas tankönyvekkel és a tanár kollégák szükséges felkészítésével, tanár(tovább)képzéssel lehet biztosan elérni. Kiinduló alapnak azonban alkalmas lehet az új javaslat”.
Mégiscsak lehet „nulladik évfolyam" az általános iskolákban, legalábbis az új Nemzeti alaptanterv tervezete kitér arra, hogy a fejlődésben-érésben késést mutató gyerekeknek előkészítő évfolyamot szerveznének. Amely nem lenne kötelező, a végső döntést a szülők hoznák meg. „Az óvoda-iskola átmenetet az érésben és fejlődésben késést mutató gyermekek számára az óvoda utolsó éve és az alapfokú képzés első nevelési-oktatási szakaszának kezdete (1.
Hiába indítottak petíciót a "régi" atlaszok használatáért 11. évfolyamos középiskolások, hiába tiltakozott a szigorú szabályozás ellen az egyik tanári szervezet, a 2018-as őszi és a 2019-es tavaszi érettségin kizárólag az állami fejlesztésű, kronológiát nem tartalmazó történelematlaszt lehet majd használni. "A történelem érettségi vizsgán használható segédeszközökről a 40/2002. OM rendelet rendelkezik.
