Mi vár a tanárokra szeptembertől? Ilyen kérdéseket tesznek majd fel a tanfelügyelők

Egyre többet lehet tudni arról, hogyan ellenőrzik majd a tanfelügyelők a pedagógusok munkáját - a tanároknak például egy személyes interjún is részt kell venniük. Az Oktatási Hivatal nemrég kibővített útmutatójából összeszedtük, milyen kérdésekre számíthatnak a gimnáziumi pedagógusok.

  • Eduline
Stiller Ákos

1. Hogyan látja a munkáját: az utóbbi időben mit végzett szívesen, mit kevésbé?

2. Milyen eredményére a legbüszkébb?

3. Milyen problémákkal kellett megbirkóznia munkája során az utóbbi években?

4. Ezekért mennyiben volt ő a felelős, mennyiben a körülmények?

5. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?

6. Milyen módon működik együtt a pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő munkatársakkal?

7. Hogyan működik együtt más iskolák pedagógusaival?

8. Hogyan tartja a kapcsolatot a tanulók szüleivel (van-e családlátogatás)?

9. Hogyan alakította ki, és hogyan terjeszti jó gyakorlatát?

10. Hogyan vesz részt az intézményi dokumentumok elkészítésében?

11. Hogyan, milyen módszert alkalmaz az éves és a napi tervezésnél?

12. Mennyire segíti munkáját az éves és a napi tervezés?

13. Mennyire tarja hasznosnak az egyéni fejlesztési tervet?

14.Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés továbblépés igényét?

15. Hogyan méri fel a tanulók értelmi, érzelmi és szociális állapotát, a közösség belső struktúráját?

16. Hogyan jelenik meg a személyiség- és a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában?

17. Hogyan képes befogadó környezetet kialakítani?

18. Vannak-e bevált konfliktuskezelési eszközei?

19. Hogyan differenciál, alkalmazza-e az adaptív oktatás gyakorlatát?

20. A tanórákon látottakon kívül milyen módszereket, tanulásszervezési eljárásokat alkalmaz szívesen?

21. A módszerválasztásnál hogy tudja figyelembe venni az adott tanulócsoportot, adott tananyagot?

22. Hogyan viszonyul az IKT eszközök használatához?

23. A motivációnak mely eszközeit használja leggyakrabban?

24. Milyen ellenőrzési, értékelési, számonkérési formákat alkalmaz?

25. Hogyan győződik meg róla, hogy a tanulók értékelése reális?

26. Mi a véleménye a pozitív és negatív visszajelzésről?

27. Hogyan vesz részt a tehetséggondozásban, felzárkóztatásban?

28. Hogy alakítja a tanulási teret, tanulási környezetet a tanulási folyamatnak megfelelően?

29. Szokott-e fejlődési irányokat, célokat kitűzni önmagának?

30. Most miket jelölne meg?

Arról, pontosan hogyan ellenőrzik majd a gimnáziumi tanárokat, itt olvashattok, a tanfelügyeletről szóló cikkeinket pedig itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.