A tanároknak és a szülőknek kell takarítaniuk a IX. kerületi Ferencvárosi Sport Általános Iskola és Gimnázium termeit és a mellékhelyiségeket, mert az utolsó takarítónő is felmondott - írja az Index.
Az Index úgy tudja, a takarítói létszám az utóbbi időben végül egyre csökkent, az utolsó takarító múlt pénteken adta fel, hogy egyedül küzdjön meg a többemeletes iskolával.
A lap információi szerint az igazgató egy értekezleten el is mondta a tanároknak, hogy takarítaniuk kell. A felső emeleten, a felső tagozatosoknál a tanárok, míg az alsó szinten, az alsó tagozatosoknál néhány szülő volt kénytelen beállni takarítani.
Úgy tudják, az igazgató a legutóbbi összehívott értekezleten azt jelentette be, hogy megegyezett most takarítókkal a Kliktől függetlenül, saját hatáskörben, hogy jöjjenek ki az iskolába, de ez egyszeri alkalom, csütörtökön, miközben tanítás jövő hét péntekig lesz. Az igazgató állítólag azt is elmondta, hogy sikerült hosszútávon is megoldania egy takarítócéggel, de az csak január 8-tól kezd. Addig több szülő is vállalta, hogy segít a takarításban.
A Klebelsberg Központ az Indexnek azt írta, "az intézményt fenntartó Belső - Pesti Tankerületi Központ a biztonságos működés érdekében takarító céget bízott meg a feladat ellátására, amely már a téli szünetben elkezdi a munkát, de addig is megoldott a takarítás az iskolában." Hozzáteszik: senki sem utasította a pedagógusokat arra, hogy takarítaniuk kell, pláne nem a szülőket.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
