A versenyhelyzet önmagában nem gond a gyermekeknek, gondot akkor okozhat, ha a gyermekek kudarcot vall, és a szülő felelőssé teszi - mondta a HírTV-nek a Vadaskert Alapítvány klinikai igazgatója.
A középiskolai felvételik idején 9-10 éves kisdiákok is versenyeznek egymással azért, hogy bekerülhessenek egy-egy nyolcosztályos gimnáziumba. „Ezek olyan kemény versenyhelyzetek, hogy a gyerekek súlyosabb tüneteket is produkálhatnak, emiatt például súlyos szorongás, pánik jellegű tünetek, szomatizáció, mint például hasfájás, fejfájás jelentkezhet” – mondta a HírTV-nek Tárnok Zsanett, a Vadaskert Alapítvány klinikai igazgatója.
Mint mondta: a versenyhelyzet önmagában nem gond a gyermekeknek. Gondot akkor okozhat, ha a gyermekek kudarcot vall, és a szülő felelőssé teszi.
Az ENSZ gyermekjogi szervezete, az UNICEF kisfilmmel hívta fel a figyelmet az internetes zaklatás veszélyeire. Virtuális térben a gyermekek nem látják, ha fájdalmat okoznak a másiknak, ezért nehezebben alakul ki bennük az együttérzés – hangsúlyozta a szakpszichiáter.
"Sokszor annyira durvává tud válni, és az áldozat számára annyira megsemmisítővé és akár odáig vezet, hogy akár öngyilkossági kísérletet kövessen el, annak egyértelműen a virtuális tér az egyik oka. Tehát az hogy én nem vagyok szemtől szembe az áldozattal. Mert ha szemtől szembe vagyok vele és nem egy szociopátiens személyiség vagyok akkor látni fogom, hogy azért ez rossz” – magyarázta Mészáros Gergely.
Úgy rossz, ahogy van - tényleg nagy baj van a középiskolai felvételivel
"A rendszer úgy rossz, ahogy van" - fogalmazott meg sommás véleményt a középiskolai felvételiről az Eduline-nak a Magyartanárok Egyesületének elnöke, akinek véleményével alighanem oktatáskutatók, gyermekpszichológusok is egyetértenek. De mivel lehetne helyettesíteni a jelenlegi felvételit? Körzetes középiskola vagy sorsolásos rendszer? És vajon rontana-e a helyzeten, ha a kormány az összes középiskolát arra kötelezné, tartson írásbeli felvételit?
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
