Nem minden évfolyamon lesz kötelező az egész napos iskola, jön a kötelező középiskolai felvételi, átalakulhat a tanítási szünetek rendje - az elmúlt hetekben-hónapokban legalábbis ilyen közoktatási javaslatok kerültek elő. Ha mindegyikre rábólint a kormány, nagy változások jönnek az iskolákban.
Átalakuló tanítási szünetek
Az iskolai szünetek rendszerének átalakítása évről évre előkerül. Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár például júniusban beszélt arról, hogy a szülők nehezen tudják megoldani a gyerekek nyári felügyeletét, ezért kompromisszumos megoldás körvonalazódik: ha a kormány tömeges táboroztatási lehetőségeket, játékos nyári foglalkozásokat tud kínálni a diákoknak, „nem drágán, nem magánszervezésben, nem feltétlenül bentlakásos módon”, akkor ezzel kiegészülhet a tanév, bár „hogy ez a tanév részeként folyna-e, az csak technikai kérdés”.
Sem az iskolák, sem a társadalom nem készült fel a nyári szünet rövidítésére - nyilatkozta múlt héten Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke. Az eduline olvasói szerint sem jó az ötlet.
A Magyar Nemzet szerint az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetében is előkerül a nyári szünet hosszának kérdése. A dokumentum szövege megjegyzi: a magyar általános iskolások nemzetközi összehasonlításban kevesebb időt töltenek az iskolában, közvetlenül a pedagógusok irányítása mellett zajló fejlesztő foglalkozáson. Így a dokumentum a tanév rendjének módosítására több javaslatot is megfogalmaz. Ilyen például a tanítási szünetek elosztásának felülvizsgálata vagy annak kidolgozása, hogy a nemzeti táboroztatási program része legyen-e a tanévnek.
Egész napos iskola: puhíthatnak a szabályokon
Az új alaptanterv tervezete az egész napos iskoláról is ír: egy kutatás eredménye alapján arra a következtetésre jutottak, hogy érdemes lehet a délután négy óráig tartó iskolázást évfolyamonként differenciáltan kezelni. Ennek oka, hogy míg a benntartózkodás az 1–6. évfolyamon hatékonyan tud segítséget nyújtani a családoknak, addig a 7–8. évfolyamon már kevésbé.
Palkovics László oktatási államtitkár már áprilisban arról beszélt, hogy újragondolnák az egész napos iskolát.
Jön a kötelező középiskolai felvételi
A kötelező középiskolai felvételiről is régóta szó van - jelenleg nem minden középiskola kér írásbeli és szóbeli vizsgát a jelentkezőktől, sok intézmény az általános iskolai jegyek alapján rangsorolja a felvételizőket. Palkovics László egy áprilisi rendezvényen beszélt arról, hogy terveik szerint - az új nemzeti alaptanterv bevezetésével párhuzamosan - 2019-től felmenő rendszerben kötelezővé tennék a középiskolai felvételit.
Akkor azt mondta, az elképzelés szerint a rendszer hasonlóan működne mint a felsőoktatás esetében, tehát központilag megszabnák, hogy hány diák vehető fel egy évben gimnáziumba, mennyi szakgimnáziumba és mennyi szakközépiskolába. Az elképzelés sokak szerint csupán azt a célt szolgálja, hogy csökkentsék a gimnazisták számát, a diákokat pedig az átalakított szakképzés felé tereljék.
Szakmaiatlan elképzelés, amely elveszi a szülőktől és a diákoktól a döntés jogát - így jellemezte a középiskolai keretszámok és a kötelező felvételi bevezetésének tervét az egyik pedagógus szakszervezet vezetője az Eduline-nak. Nagy változások jönnek 2019-től a középiskolai felvételin, a szigorítást sok nyolcadikos a saját bőrén érzi majd.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
