Átalakuló tanítási szünetek
Az iskolai szünetek rendszerének átalakítása évről évre előkerül. Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár például júniusban beszélt arról, hogy a szülők nehezen tudják megoldani a gyerekek nyári felügyeletét, ezért kompromisszumos megoldás körvonalazódik: ha a kormány tömeges táboroztatási lehetőségeket, játékos nyári foglalkozásokat tud kínálni a diákoknak, „nem drágán, nem magánszervezésben, nem feltétlenül bentlakásos módon”, akkor ezzel kiegészülhet a tanév, bár „hogy ez a tanév részeként folyna-e, az csak technikai kérdés”.
Sem az iskolák, sem a társadalom nem készült fel a nyári szünet rövidítésére - nyilatkozta múlt héten Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke. Az eduline olvasói szerint sem jó az ötlet. Ahogy arról múlt héten beszámoltunk, a pedagóguskar elnöke a tanévi struktúra átalakításán belül a nyári szünet rövidítéséről úgy vélte, egyelőre sem az iskolák, sem a magyar társadalom nem készült fel erre.
A Magyar Nemzet szerint az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetében is előkerül a nyári szünet hosszának kérdése. A dokumentum szövege megjegyzi: a magyar általános iskolások nemzetközi összehasonlításban kevesebb időt töltenek az iskolában, közvetlenül a pedagógusok irányítása mellett zajló fejlesztő foglalkozáson. Így a dokumentum a tanév rendjének módosítására több javaslatot is megfogalmaz. Ilyen például a tanítási szünetek elosztásának felülvizsgálata vagy annak kidolgozása, hogy a nemzeti táboroztatási program része legyen-e a tanévnek.
Egész napos iskola: puhíthatnak a szabályokon
Az új alaptanterv tervezete az egész napos iskoláról is ír: egy kutatás eredménye alapján arra a következtetésre jutottak, hogy érdemes lehet a délután négy óráig tartó iskolázást évfolyamonként differenciáltan kezelni. Ennek oka, hogy míg a benntartózkodás az 1–6. évfolyamon hatékonyan tud segítséget nyújtani a családoknak, addig a 7–8. évfolyamon már kevésbé.
Palkovics László oktatási államtitkár már áprilisban arról beszélt, hogy újragondolnák az egész napos iskolát.
Jön a kötelező középiskolai felvételi
A kötelező középiskolai felvételiről is régóta szó van - jelenleg nem minden középiskola kér írásbeli és szóbeli vizsgát a jelentkezőktől, sok intézmény az általános iskolai jegyek alapján rangsorolja a felvételizőket. Palkovics László egy áprilisi rendezvényen beszélt arról, hogy terveik szerint - az új nemzeti alaptanterv bevezetésével párhuzamosan - 2019-től felmenő rendszerben kötelezővé tennék a középiskolai felvételit.
Akkor azt mondta, az elképzelés szerint a rendszer hasonlóan működne mint a felsőoktatás esetében, tehát központilag megszabnák, hogy hány diák vehető fel egy évben gimnáziumba, mennyi szakgimnáziumba és mennyi szakközépiskolába. Az elképzelés sokak szerint csupán azt a célt szolgálja, hogy csökkentsék a gimnazisták számát, a diákokat pedig az átalakított szakképzés felé tereljék.
Szakmaiatlan elképzelés, amely elveszi a szülőktől és a diákoktól a döntés jogát - így jellemezte a középiskolai keretszámok és a kötelező felvételi bevezetésének tervét az egyik pedagógus szakszervezet vezetője az Eduline-nak. Nagy változások jönnek 2019-től a középiskolai felvételin, a szigorítást sok nyolcadikos a saját bőrén érzi majd.
