Sem az iskolák, sem a társadalom nem készült fel a nyári szünet rövidítésére - nyilatkozta múlt héten Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke. Az eduline olvasói szerint sem jó az ötlet.
A téma megmozgatta az eduline olvasóit, egymás után érkeztek a kommentek Facebook-oldalunkon - úgy tűnik, a legtöbben nem örülnének, ha a diákoknak még június végén is az iskolapadban kellene ülniük. Az érvek meggyőzőek.
Légkondit minden iskolába! Minden szünetben működik az iskolákban ügyelet. Akkor adjanak pénzt is, hogy a gyerekeknek programokat tudjanak szervezni az iskolák!
Én pedig szeretném Palkovics "urat" beültetni arra a két hétre egy lapostetős iskola legfelső emeletén levő tantermébe és megkérni, hogy vegyen rész az órai munkában kb. 40 fokban 8-16 óráig.
Ezt a légkondícionált budai várban biztos lehet kivitelezni... Ez nem Anglia vagy Németország, ahol júniusban 12 fok van.
Ragyogó lesz kánikulában tanítani. Miért jó ez az állandó kikísérletezés a diákokkal, tanárokkal, szülőkkel? Majd utána vissza az egész, mert millió ok miatt rosszabb lesz, mint volt?
A gyerekek a téli szünet után jajgattak, hogy rövid volt. Mondtam, hogy lehet az hosszabb is, de annak ára lesz. Amikor megtudták, mi lenne az, nagyon gyorsan megelégedtek azzal, ami most van. Bár 4-sek, ennek ellenére az első mondatuk az volt, hogy meg fognak sülni az osztályban, inkább legyen rövidebb a többi, a nyári maradjon meg hosszúnak.
Beülhetnek a döntéshozók az 50 fokos tanterembe. Vagy lesz pénz a kirándulásokra? Bár 40 fokban csak a strand a megfelelő.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
