Ez sokaknál kiveri a biztosítékot: jön a kötelező középiskolai felvételi, központi keretszámok lesznek
Hatalmas változás jön a közoktatásban 2019-től: kötelező lesz a középiskolai felvételi, és központilag "szabnák meg" a keretszámokat.
Fülöp Máté
"Volt ilyen, akkor sem működött jól. Mindenképpen szakmaiatlan, mert nem veszi figyelembe azt, hogy egy rendkívül korai időszakban kényszeríti a gyerekeket döntésre. Erre 14 éves korban nem képesek, nem tudnak felelősen nyilatkozni arról, hogy milyen szakmát akarnak tanulni, vagy hol szeretnének tovább tanulni" - mondta az Eduline-nak a kormány kötelező középiskolai felvételiről szóló tervéről Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke.
Palkovics László oktatási államtitkár csütörtökön egy szombathelyi rendezvényen megerősítette: 2019-től az új nemzeti alaptanterv bevezetésével együtt kötelezővé tennék a középiskolai felvételit, amely az egyetemi-főiskolai felvételire hasonlít majd. Azt ugyanis központilag szabnák meg, hányan tanulhatnak tovább gimnáziumban, szakgimnáziumban (ezek a korábbi szakközépiskolák) és szakközépiskolában (a korábbi szakiskolákban).
Arra számítani lehetett, hogy a gimnáziumi felvételit előbb-utóbb kötelezővé teszi a kormány, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter már októberben arról beszélt, hogy felül kell vizsgálni a gimnáziumi rendszert, a kötelező felvételi bevezetését pedig "megkerülhetetlennek" nevezte. A központi keretszámokról azonban nyíltan most először beszélt az oktatási államtitkár.
Mi a helyzet most?
A jelenlegi felvételi rendszerben a diákok bármilyen középfokú iskolába jelenkezhetnek, az intézmények pedig - saját döntésük alapján - három módszer szerint dönthetnek arról, kit vesznek fel, és kit nem. Az Oktatási Hivatal által közzétett, a 2015/2016-os tanévben szervezett felvételikről szóló anyagból kiderül: a gimnáziumok kicsit több mint negyede csupán az általános iskolai jegyeket veszi figyelembe, vagyis a diákoknak semmilyen vizsgát nem kell tenniük.
Oktatási Hivatal
Azok a gimnáziumok, amelyekben többszörös a túljelentkezés, írásbeli, sőt akár szóbeli vizsgát is kötelezővé tehetnek - a gimnáziumok harmada tavaly például az általános iskolai jegyek, valamint a matematikai és a magyar írásbeli eredménye alapján rangsorolta a jelentkezőket. A gimnáziumok legnagyobb része emellett szóbeli felvételire is behívta az oda jelentkező általános iskolásokat.
Intézményi keretszámok persze most is vannak - az, hogy hány diák fér el egy tanteremben, meghatározza, milyenek a felvétel feltételek -, de összesített keretszámok a gimnáziumokra, szakgimnáziumokra és szakközépiskolákra nincsenek.
Ha a gimnáziumi férőhelyeket csökkentik - más értelme aligha van a központi keretszámok bevezetésének -, az azt jelenti, hogy végképp megszűnik az átjárás az iskolatípusok között, márpedig 14 évesen sokan még nem tudják eldönteni, mi az, amivel később foglalkozni szeretnének, ezért nem választanak konkrét szakmát. Helyette gimnáziumban tanulnak tovább, nyelvtudást szereznek, az érettségi után pedig több lehetőség közül dönthetnek: felvételizhetnek egyetemre vagy főiskolára, szerezhetnek szakmát, vagy elhelyezkedhetnek érettségit igénylő munkakörben.
Kell a diákok a szakképző iskolákba
"Ez az előterjesztés azért született, hogy elvegye a szülőktől a választás jogát, és biztosítsa a szakképzés számára azt a megfelelő keretszámot, amelyre igényt tartanak" - értékelte a terveket Mendrey László. Tény, hogy a kormánynak nem titkolt célja, hogy a hiányszakmák felé terelje a diákokat: a kötelező gimnáziumi felvételi és a jelenlegi férőhelyek számánál alighanem alacsonyabb gimnáziumi keretszámok miatt a kevésbé jó képességű diákok szorulnak majd ki a gimnáziumokból, így csak a szakképzésben tudnak majd továbbtanulni.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke 2016 végén úgy nyilatkozott, csak akkor lehetne felháborodni, ha az elképzelés mögött a férőhelycsökkentés szándéka húzódna meg, olyan nehézségű feladatsorokat állítanának össze, hogy csak kevés diáknak sikerüljön a felvételi, tehát adminisztratív eszközzel próbálnák "átterelni" a tanulókat a szakgimnáziumok, szakiskolák felé.
Idegőrlő harc folyik a jobb középiskolai helyekért - van, ahol tízszeres a túljelentkezés
Gyerekek és szüleik idegeit őrlő harc folyik a jobb középiskolai helyekért. A kormány mindent bevet, hogy a gimnáziumok helyett a szakmát adó középiskolákba terelje a diákokat - írja a HVG e heti száma.
A szakközépiskolákban - vagyis a 3 éves, érettségit nem adó szakmai képzést nyújtó korábbi szakiskolákban - valóban kevés a kilencedikes diák, a tavalyi felvételin a férőhelyek mindössze 39 százalékát tudták feltölteni. Ez azt jelenti, hogy tíz székből hat üresen marad az osztálytermekben. A szakgimnáziumokban ennél jobb volt az arány, ott a helyek 56 százaléka talált gazdára, míg a különböző gimnáziumtípusokban 75-93 százalékos volt a betöltött tanulói helyek aránya.
Kevesebben jutnak majd be az egyetemre?
"Jól látszik az a szándék, hogy a kormány arra törekszik, minél kevesebb érettségivel rendelkező 18 éves kerüljön ki a középiskolákból, azaz hogy minél kevesebben tudjanak bejutni az egyetemekre. Így egyre kevesebb érvelni-, és saját akaratát érvényre jutattatni képes ember kerül ki a munkaerőpiacra, aki szembe tudna szálni a kormányzattal és megfogalmazni a saját akaratát" - mondta Mendrey, hozzátéve: a miniszterelnök az elmúlt években többször kijelentette, hogy sokkal többre becsüli a jó szakmunkás végzettséget, mint egy közepes érettségit, "ezek azonban jól hangzó, de demagóg megjegyzések".
A PDSZ elnöke szerint tiszteletben kellene tartani, hogy a szülő sokkal jobban tudja, mi a gyermeke érdeke, mint az állam. Hozzátette: rengeteg végzett szakmunkás és munkanélküli van, akiknek az átképezésével, megfelelő körülmények közé helyezésével és megfizetésével pótolni lehetne a fellépő hiányt.
