Négy általános iskolát újítanak fel Szegeden, ám a munkálatok csak augusztus végén kezdődtek el, ezért az intézményekben nincs fűtés. A szülők abban bíznak, egy ideig még nem áll be a hideg idő.
Reggelente kabátban ülnek az órán a diákok, annyira fáznak, nemrég pedig kaptunk egy levelet, hogy a huzat miatt rétegesen öltöztessük fel a gyereket – mondta a délmagyar.hu-nak egy édesapa, akinek hatodikos fia a Tarjáni Kéttannyelvű Általános Iskola tanulója.
A férfi az egyik munkástól úgy tudja, hogy a gáztervet visszadobták, újra el kell készíttetni, és még a kazán sem érkezett meg, így félő, hogy a hideg idő beálltakor sem lesz fűtés.
A szülők nemcsak attól tartanak, hogy megfáznak a diákok, a lapnak azt mondták, előfordul, hogy úgy írják a témazárókat a diákok, hogy közben a munkások fúrókkal dolgoznak az épületben, de a tornatermet és az udvart sem mindenhol tudják használni.
A Szegedi Tankerületi Központ igazgatójához, Plesovszkiné Ujfaluczki Judithoz nem érkezett panasz, és rendkívüli szünet elrendelését sem kérték egyik felújítás alatt álló intézménytől sem.
A szegedi önkormányzat idén öt általános iskola felújítását tervezte, januárban még úgy kalkuláltak, hogy a tanév zárása után kezdődnek is a munkák mindegyik helyszínen, ám csak a vakáció végén vonultak fel a kivitelezők négy intézménynél.
Fricska a minisztériumnak: ilyen felirat került az egyik Váci úti iskola homlokzatára
"A XIII. kerület felújítja. Az állam nem költ rá, csak használja" - ez a felirat olvasható az egyik Váci úti iskola épületén. Az épületet a felújítás után úgy fogják átadni, hogy a tetőszerkezete és a háromból két homlokzata - az önkormányzati rész - szépen fel lesz újítva, a harmadik homlokzat - az állami - viszont romos-kopott marad.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
