"A XIII. kerület felújítja. Az állam nem költ rá, csak használja" - ez a felirat olvasható az egyik Váci úti iskola épületén. Az épületet a felújítás után úgy fogják átadni, hogy a tetőszerkezete és a háromból két homlokzata - az önkormányzati rész - szépen fel lesz újítva, a harmadik homlokzat - az állami - viszont romos-kopott marad.
A problémát az okozza, hogy az iskolaépület, amiben régebben általános iskola és gimnázium működött, két gazda kezében van: 57 százaléka önkormányzati, 43 százaléka pedig állami vagyonkezelésben. Az állami gazda a Közép-pesti Tankerület, illetve az azt felügyelő EMMI - írja a 444.hu.
A konfliktus azután kezdődött, hogy kiderült, az épület leromlott állapota miatt nem halasztható a felújítás. Az állam - az önkormányzat szerint - ugyanis egyszerűen nem hajladó finanszírozni a felújítás rá eső részét. Az önkormányzat ezzel szemben 644 millió forintot költ a munkálatokra.
A kerület ezek után azt a megoldást találta ki, hogy a rá eső részt megcsináltatja, beleértve a pince szigetelését, az alapvezetékcserét, a tető és az összes nyílászáró kicserélését, illetve a háromból két homlokzat felújítását, a belső udvar, valamint a Janicsár utcai homlokzat viszont kopott marad.
Nem először ázott be a siralmas állapotban lévő egri iskola
Nem idén ázott be először az Egri Hunyadi Mátyás Általános Iskola, már 2017 őszén is problémák voltak az épületben. Kunhalmi Ágnes (MSZP) országgyűlési képviselő írásban tett fel kérdéseket az Emberi Erőforrások Minisztériumának az Egri Hunyadi Mátyás Általános Iskoláról - ez az az egri iskola, ahol vizes falak, omladozó vakolat, földre terített felmosórongyok, vödrök várták a diákokat szeptember első napjaiban.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
