Nem idén ázott be először az Egri Hunyadi Mátyás Általános Iskola, már 2017 őszén is problémák voltak az épületben.
Kunhalmi Ágnes (MSZP) országgyűlési képviselő írásban tett fel kérdéseket az Emberi Erőforrások Minisztériumának az Egri Hunyadi Mátyás Általános Iskoláról - ez az az egri iskola, ahol vizes falak, omladozó vakolat, földre terített felmosórongyok, vödrök várták a diákokat szeptember első napjaiban. Az egyik szülő a borzalmas állapotokról beszámoló Népszavának akkor azt írta, már az előző tanévben úgy tanultak a gyerekek, hogy ha esett, nem lehetett villanyt kapcsolni a teremben, eláztak a falak, beázott az aula, a szekrények a folyosón, benne a gyerekek ruhái, cipői.
Az Egri Hunyadi Mátyás Általános Iskola első komolyabb beázási problémái - írja válaszában Rétvári Bence államtitkár - 2017 őszén jelentkeztek. Hozzátette: 2017-ben 3 millió forintot fordított a tankerületi központ tetőszigetelésre, de mivel ez nem oldotta meg a problémát véglegesen, megkezdődött az alacsony hajlásszögű tető kialakítási munkálatainak előkészítése, erre a tankerületi központ 2018-as költségvetéséből 31 millió forintot különített el.
A 2018. szeptember elejei beázások miatt jelenleg is folyamatban van egy átfogó felülvizsgálat - teszi hozzá Rétvári Bence. A beázott termekben jelenleg nincs tanítás. A helyreállítási munkálatokat a tankerületi központ saját költségvetéséből fizeti, emellett villamossági szakemberek bevonásával folyamatosan vizsgálják az intézmény villamossági hálózatát is.
Vizes falak, omladozó vakolat: nagyon rossz állapotban van az egyik egri iskola
Vizes falak, omladozó vakolat, földre terített felmosórongyok, vödrök: ez a látvány fogadta az egri Hunyadi Mátyás Általános Iskola tanulóit a tantermekben. A borzalmas állapotokról az egyik szülő számolt be a Népszavának, amely fotókat is közölt az iskoláról. Szavai szerint az egyik tanító azt mondta nekik, hogy biztonsági okokból egész nap nem kapcsolják fel a villanyokat, nehogy az átvizesedett falak miatt gond legyen.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
