Lázár János miniszterelnökségért felelős miniszter valószínűleg a tanárlázadás eseményeit hiányolja a hírekből, mert mikor már pont elült a pedagógusok megmozdulása, akkor utal arra, hogy a rossz PISA-eredmények a tanárok és a diákok hibájának tekinthető, mert nem az államtitkár írta meg a tesztet.
Hasonló érvet dobott be a köztudatba Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke, bár nála a tanárok hibáztatása már rutinnak számít, így kevésbé meglepő.
Palkovics László államtitkár valószínűleg két percnél tovább készült a magyarázkodásra, ezért reagált a fentieknél némiképp cizelláltabban. Így sikerült valami olyasmit mondani, hogy nem is azt kérdezték a diákjainktól, amit kellett volna, és nem is úgy, de majd a komplex természettudományos tárgy bevezetése után javulnak az eredmények.
Már tudjuk, mit veszített Hoffmann Rózsával a magyar oktatásügy: a végtelen optimizmust. Ő nem arra koncentrált, miben rosszak a magyar diákok, hanem inkább arra, miben jók. Bibiliában például, vagy múzeumokban. De ha nem megy az értő olvasás, hogyan olvassák el a Bibliát?
Kaposi József, az új tankönyvek kiadásáért is felelős OFI vezetője szerint a könyvekkel minden rendben van, mert a jobb tankönyvekkel sem érnének el jobb eredményt a diákok. Ha jól értettük. Marketingesnek mindenesetre nem biztos, hogy felvennék Kaposit.
Kósa Lajos a Fidesz-frakcióvezetője kissé elkésett a reagálással, de az úgy sikerült, hogy érthető, miért kellett hozzá közel egy hét. „Ahol teljesen máshogy képzik a pedagógusokat, mint nálunk, ahol az oktatásnak az egész alapgondolata eltér a magyartól, egyes elemeket átvenni annyira lenne értelmes, mint Volkswagen Golfba betenni egy Ferrari adagolóját. Nem lesz jobb, viszont biztos zavarokat okoz" - indokolt, miért nem kell példát venni más országok rendszeréről. Még jó, hogy nem Trabanthoz hasonlította a magyar oktatást.
Vajon ha jó eredényeket érünk el a teszten, akkor is mindenki szerényen elhárítaná a felelősséget, vagy azért lenne, aki duzzogva vállalná azt?
