Fontos kérdés: mennyit tudtok majd pihenni a következő tanévben?

Nemsokára megkezdődik a 2018/19-es tanév. De hogyan alakulnak a tanítási szünetek, mennyi időtök lesz pihenni? Utánajártunk.

  • Eduline
Shutterstock

Ha szerettek előre tervezni és előre tudni azt, hogy mikor lesztek szabadok, most megnézhetitek, hogyan alakulnak a következő tanév tanítási szünetei.

Mikor lesznek a 2018/19 tanítási szünetei?

Az őszi szünet 9 napos lesz: a szünet előtti utolsó tanítási nap 2018. október 26. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2018. november 5. (hétfő).

A téli szünet december 22-től január 2-ig tart, összesen 11 napos lesz.

A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2019. április 17. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2019. április 24. (szerda), így majdnem egy hét, összesen 6 nap szól majd a pihenésről.

A következő tanév utolsó tanítási napja pedig 2019. június 14-én, pénteken lesz.

Itt van a lista: mikor lesznek hosszú hétvégék és szombati tanítási napok jövőre?

Három négynapos és három háromnapos hétvégével számolhatunk jövőre. Lássuk, hogy mikorra lehet tervezni hosszabb pihenéseket a következő évre, tanévre. Hat hosszú hétvége lesz a 2019-as évben, ez még több mint az idei - a szeretlekmagyarorszag.hu összegyűjtötte, melyek lesznek a pihenőnapok, illetve melyek azok a szombatok, amikor le kell dolgozni a plusz szabadnapokat akár munkahelyen akár iskolában.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.