Szakácsnak, cukrásznak, pincérnek, eladónak és hegesztőnek jelentkeztek a legtöbben idén a szakiskolákba - írta a Világgazdaság.
A szakközépiskolákban a vendéglátásszervező-vendéglős, az informatikai rendszergazda, a gépgyártás-technológiai technikus, a pénzügyi-számviteli ügyintéző, valamint az autóelektronikai műszerész, autószerelő voltak idén a legnépszerűbb szakok - írta a Világgazdaság.
Gimnáziumba és szakközépiskolába 2,2, illetve 2,8 százalékkal többen járhatnak ősztől, mint az előző tanévben, viszont a szakiskolába 1,4 százalékkal kevesebb fiatalt vettek fel, közölte az Oktatási Hivatal.
A felvettek többsége, 40,5 százaléka, több, mint 32 és fél ezer diák szakközépiskolában tanul majd, ami fél százalékkal magasabb arány, mint a tavalyi. A gólyák között a gimnazisták aránya minimálisan emelkedett az előző tanévhez képest: 34,3-ról 34,6 százalékra, ez majdnem 28 ezer diákot jelent.
A legkevesebben idén is a szakmunkásképzést preferálták, az ősszel kezdődő tanévben kicsivel több, mint 20 ezren kezdik itt meg szakiskolákban a tanulmányaikat, ez a felvettek 24,9 százaléka, szemben a tavalyi 25,7 százalékkal.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
