Csaknem 140 kérelmet adtak be az egyházak 2013 óta idén tavaszig azért, hogy átvehessék egy-egy állami iskola fenntartását – derült ki a Klebelsberg Központ adataiból - írja Magyar Nemzet.
Az intézmények listáját a Magyar Nemzet jogi úton kérte ki az állami fenntartótól, ugyanis a szervezet megtagadta a közérdekű adatok kiadását. Kiderült, hogy több budapesti intézmény fenntartását is átvették volna az egyházak, még akkor is, ha érintett iskolákban tanuló diákok szülei nem szerették volna.
A lap azt írja, hogy az intézményfenntartó által kiadott adatok pontossága is megkérdőjelezhető, ugyanis értesüléseik szerint van olyan egyházi kérelem, amely egészen biztosan hiányzik a szóban forgó listáról. Az adatokból az is kivehető, hogy azzal párhuzamosan nőtt meg az egyházi kérelmek száma, hogy kiderült: a 2013-ban létrehozott Klebelsberg Intézményfenntartó Központ rendszere működésképtelen és súlyosan forráshiányos.
A lap szerint a jelentkezőket illeti, az oktatási feladatok iránt az Egri Főegyházmegye érdeklődik a legjobban, az elmúlt négy év során összesen 40-szer fejezték ki szándékukat köznevelési intézmények átvételére, vagyis az összes kérelem közel harmada tőlük származott.
Többet költ az állam az egyházi iskolákba járókra, mint az államis diákokra?
Ezt szúrta ki a Hír Tv. Egyházi iskolákba tereli a kormány a gyerekeket a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) szerint - állítja a Hír Tv. A Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest úgy számolt, hogy a dologi kiadásokra, mint például a közműdíjakra, a kréta vagy a digitális táblák vásárlásának fedezésére, az egyházi fenntartású iskolák tavaly minden gyerek után 160 ezer forint normatív támogatást kaptak.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
