Hiába államosították az iskolákat, egyre több intézményt vesznek át az egyházak

Csaknem 140 kérelmet adtak be az egyházak 2013 óta idén tavaszig azért, hogy átvehessék egy-egy állami iskola fenntartását – derült ki a Klebelsberg Központ adataiból - írja Magyar Nemzet.

  • Eduline
pixabay

Az intézmények listáját a Magyar Nemzet jogi úton kérte ki az állami fenntartótól, ugyanis a szervezet megtagadta a közérdekű adatok kiadását. Kiderült, hogy több budapesti intézmény fenntartását is átvették volna az egyházak, még akkor is, ha érintett iskolákban tanuló diákok szülei nem szerették volna.

A lap azt írja, hogy az intézményfenntartó által kiadott adatok pontossága is megkérdőjelezhető, ugyanis értesüléseik szerint van olyan egyházi kérelem, amely egészen biztosan hiányzik a szóban forgó listáról. Az adatokból az is kivehető, hogy azzal párhuzamosan nőtt meg az egyházi kérelmek száma, hogy kiderült: a 2013-ban létrehozott Klebelsberg Intézményfenntartó Központ rendszere működésképtelen és súlyosan forráshiányos.

A lap szerint a jelentkezőket illeti, az oktatási feladatok iránt az Egri Főegyházmegye érdeklődik a legjobban, az elmúlt négy év során összesen 40-szer fejezték ki szándékukat köznevelési intézmények átvételére, vagyis az összes kérelem közel harmada tőlük származott. 

Többet költ az állam az egyházi iskolákba járókra, mint az államis diákokra?

Ezt szúrta ki a Hír Tv. Egyházi iskolákba tereli a kormány a gyerekeket a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) szerint - állítja a Hír Tv. A Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest úgy számolt, hogy a dologi kiadásokra, mint például a közműdíjakra, a kréta vagy a digitális táblák vásárlásának fedezésére, az egyházi fenntartású iskolák tavaly minden gyerek után 160 ezer forint normatív támogatást kaptak.

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna
@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.