Többet költ az állam az egyházi iskolákba járókra, mint az államis diákokra?
Ezt szúrta ki a Hír Tv.
Csaknem 140 kérelmet adtak be az egyházak 2013 óta idén tavaszig azért, hogy átvehessék egy-egy állami iskola fenntartását – derült ki a Klebelsberg Központ adataiból - írja Magyar Nemzet.

Az intézmények listáját a Magyar Nemzet jogi úton kérte ki az állami fenntartótól, ugyanis a szervezet megtagadta a közérdekű adatok kiadását. Kiderült, hogy több budapesti intézmény fenntartását is átvették volna az egyházak, még akkor is, ha érintett iskolákban tanuló diákok szülei nem szerették volna.
A lap azt írja, hogy az intézményfenntartó által kiadott adatok pontossága is megkérdőjelezhető, ugyanis értesüléseik szerint van olyan egyházi kérelem, amely egészen biztosan hiányzik a szóban forgó listáról. Az adatokból az is kivehető, hogy azzal párhuzamosan nőtt meg az egyházi kérelmek száma, hogy kiderült: a 2013-ban létrehozott Klebelsberg Intézményfenntartó Központ rendszere működésképtelen és súlyosan forráshiányos.
A lap szerint a jelentkezőket illeti, az oktatási feladatok iránt az Egri Főegyházmegye érdeklődik a legjobban, az elmúlt négy év során összesen 40-szer fejezték ki szándékukat köznevelési intézmények átvételére, vagyis az összes kérelem közel harmada tőlük származott.
Ezt szúrta ki a Hír Tv.
Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2027-es költségvetés egyszerre próbálja rendbe rakni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani a NOKS-és technikai dolgozóknak.
Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.
A középiskolák rugalmasan alakíthatják a felvételi követelményeiket, viszont csak a jogszabályban meghatározott keretek között.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.