Egy Pest megyei gimnáziumban pedig a 9. osztályban 34, a 11.-ben pedig 35 óra vár a diákokra hetente, egy budapesti belvárosi általános iskola első osztályában például a 6-7 éveseknek 29 órájuk van egy héten - írja a 24.hu.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Bódis József oktatási államtitkár múlt héten a Magyar Időknek a diákok iskolai terheiről azt mondta, "a túlterheltséget valóban gyakran hangoztatják, de ez meglehetősen szubjektív, és a valós adatokkal nehezen vagy egyáltalán nem alátámasztható sztereotípia."
A Független Diákparlament közleményben reagált az államtitkár szavaira. Azt írják, elfogadhatatlannak tartják, hogy "nem alátámasztható sztereotípiának” tartja a túlterheltséget, több tízezer diák, tanár és szülő véleményét, amely a tavaszi megmozdulások egyik központi üzenetei közé tartozott. Egy átlagos középiskolás diáknak akár több mint 40 tanítási órája is lehet hetente, ami az egyéb különórákkal és a házi feladatokkal együttvéve messze meghaladja egy átlagos felnőtt heti munkaidejét.
Az oktatási államtitkár szerint a diákok túlterheltsége nem alátámasztható sztereotípia
"Csökkentjük a tanulók, a pedagógusok terheit, megvalósul az intézmények nagyobb szabadsága, és szeretném, ha részesei lennének annak a párbeszédnek, amellyel jobb, versenyképesebb oktatást tudunk biztosítani" - mondta a Magyar Időknek adott interjúban Bódis József oktatási államtitkár, aki arra is kitért, hogy a kormány ebben a ciklusban is folytatja a megkezdett reformokat az oktatás átalakítása terén.
A 24.hu a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ) kérdezte a diákok óraszámáról. Komjáthy Anna, a PDSZ Országos Választmányának tagja elmondta, a túlterheltség orvoslásához az új alaptantervben legalább 20-25 százalékkal csökkenteni kell a kötelezően elvégzendő tananyagot. A mostani 10 százalékos szabad keret ugyanis a tanév során betegség, tanítási szünet, orvosi vizsgálat miatt elmaradt órákat fedezi csupán, igazi mozgásteret nem ad. Csak a tartalom csökkentésével lehet óraszámot csökkenteni.
A PDSZ örül annak, hogy az új szabályozás a korszerű tanítási és tanulási technikák felé fog elmozdulni, de ezt szerintük csak akkor lehet megvalósítani, ha valóban nagy mértékben csökken lexikális tartalom. A szakszervezet úgy gondolja, mindez csak akkor vezet eredményre, ha az intézmények a helyi sajátosságokra tekintettel választhatják meg módszereiket, a tanítás ritmusát, a gyerekek terhelhetőségének, érdeklődésének, hozott tudásának figyelembe vételével.
Komjáthy Anna néhány fővárosi és Pest megyei példával illusztrálta a túlterheltséget. Egy budapesti belvárosi általános iskola első osztályában például a 6-7 éves iskolásoknak 29 órájuk van egy héten, ehhez jön hozzá a napközi. Ez azt jelenti, hogy a gyerekek háromnegyed nyolctól négyig vagy fél ötig az iskolában vannak.
Egy fővárosi külső kerületi általános iskola hatodik osztályában a diákoknak szintén 29 órát kell végigülniük egy héten, itt az egyik testnevelés órát délután kénytelenek megtartani úgy, hogy például az etika/hittanórának még bele kell férnie a tanítási napba. Egy szintén budapesti szakgimnázium és szakközépiskola 9-12. évfolyamán végig heti 35 órájuk van a gyerekeknek, a végzősöknek nyolcadik órára is benn kell maradni, mindezt ebédszünet nélkül. Egy Pest megyei gimnáziumban pedig a 9. osztályban 34, a 11.-ben pedig 35 óra vár a diákokra.
Visszavágtak az államtitkárnak a diákok: van, akinek több mint 40 tanítási órája van hetente
Egy átlagos középiskolásnak akár több mint negyven tanítási órája is lehet hetente, ami az egyéb különórákkal és a házi feladatokkal együttvéve messze meghaladja egy átlagos felnőtt heti munkaidejét - írja közleményében a Független Diákparlament.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
