"Sokan fel vannak háborodva, ha a gyerekek zombiként mászkálnak. Pedig csak napi 10 órát talpalnak, fiatalok még, bírniuk kell. Vagy nem?" - teszi fel a kérdést Balatoni József történelemtanár, vagyis Jocó bácsi.
"Lassan megkezdődik az iskola és vele együtt a nagy családi logisztika, kapkodás és rohanás. Hisz legyen szendvics csomagolva, bekerüljön a tornazsák, kész legyen a lecke és még a táska is rendben be legyen pakolva. Oda kell érni mindenhová időben. Meg persze a gyerek táncoljon, zongorázzon, szertornázzon és nem árt, ha kézműveskedik is mellette hetente kétszer. És az angol mellé még egy nyelv is jó lenne, hisz azzal lehet majd boldogulni. Matekból kicsit gyengébb lett a tavalyi év, ezért abból is kell korrepetálás…" - írja a Felelős Szülők Iskolája oldalon Balatoni József történelemtanár, ismertebb nevén Jocó bácsi.
"Még jó hogy csak hét órája van a gyereknek, így már délután háromtól tud is járni a felsoroltakra. De jó, mert büszkén mesélhetjük mindenkinek, hogy milyen ügyes, okos és tehetséges gyerekünk van. Csak egyet felejtenek el sokan megkérdezni, hogy ő akarja-e egyáltalán. Meg sokan fel vannak háborodva, ha a gyerekek zombiként mászkálnak. Pedig csak napi 10 órát talpalnak, fiatalok még, bírniuk kell. Vagy nem?" - teszi fel a kérdést.
A pedagógus szerint sok szülő követi el azt a hibát, hogy a gyerekéből éltanulót, olimpiai bajnok sportolót, világhírű zenészt szeretne nevelni, lehetőleg egyszerre és azonnal. "Hihetetlen terhet és elvárásokat raknak ezzel a gyerekre, ami miatt előbb vagy utóbb kudarc fogja érni. Az meg csak elveszi a kedvét mindentől. Nagyon fontos lenne, hogy a gyerek olyan szakkört, különórát válasszon, amit tényleg szeretne csinálni. Ne a szülő döntse el helyette, mi is lesz neki jó" - hívja fel a figyelmet.
Rengeteg órájuk van a magyar diákoknak, szó sincs róla, hogy csak sztereotípia a túlterheltség
Egy Pest megyei gimnáziumban pedig a 9. osztályban 34, a 11.-ben pedig 35 óra vár a diákokra hetente, egy budapesti belvárosi általános iskola első osztályában például a 6-7 éveseknek 29 órájuk van egy héten - írja a 24.hu.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
